Ne maradj le a Várfoglalók első részéről!

Fotó: Szabó Gábor

Székelyföld egyik legjelentősebb kulturális központjától 30 km-re, a Vargyas-szoros völgyében, ahová medvecsapásokon és gyorsfolyású patakokon átívelő lengőhidakon keresztül vezet a felfedezők útja, fekszik Erdély első feltérképezett barlangja. A természeti képződmény évszázadokon keresztül szolgált búvóhelyül a környék lakosainak az ellenséges rajtaütések során.

Az első epizód homlokterében a 17. században épült és gazdag múltra visszatekintő, neoreneszánsz stílusú csíkszeredai Mikó-vár története áll, amely napjainkban múzeumként várja az idelátogatókat. Az erődítmény izgalmas történetének megismertetésében a Csíki Székely Múzeum történészei és muzeológusai is részt vesznek, akik számtalan meglepő és izgalmas történetet osztanak meg Csíkszereda egyik legfontosabb műemlékéről, illetve egykori gazdáiról.

Fotó: Szabó Gábor

A Csíki-medence központjában található vár és környékének ásatásai során az elmúlt évtizedek során a régészek számos kincsre bukkantak, így ma a múzeumot páratlan leletek gazdagítják, például értékes kardok, lőfegyverek, sőt még egy japán szamurájpáncél is.

Ám a múzeum legértékesebb tárgya egy négyszáz évvel ezelőtt készült könyv, az úgynevezett Kájoni-kódex, amelynek egyik érdekessége az, hogy kötését egy eredeti oklevélből készítették. Az erdélyi zenetörténet e felbecsülhetetlen kincsének a második világháború éveiben veszett nyoma, míg végül a helyi ferences kolostor falából került elő 1985-ben a kutatók legnagyobb örömére.

A Várfoglalók második évada magyarországi és erdélyi műemléket mutat be. A filmeket továbbra is lenyűgöző drónfelvételek, archív látványrajzok, korabeli ábrázolások, és a drónfelvételekhez igazodó, azokkal szinkronban készült, olykor meghökkentően részletes és lenyűgöző 3D rekonstrukciók teszik igazán látványossá.

A történelmi ihletésű sorozat vasárnap délután 10 epizóddal tér vissza a Spektrum képernyőjére, melyből ötöt tavasszal, ötöt pedig ősszel láthatnak a nézők.

Fotó: Szabó Gábor

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.

Első adás: vasárnap, 16.30., Spektrum

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait