2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Naplójában talált rejtélyes folt mesél a tragikus sorsú sarkkutató haláláról

2020. december 2. 11:43 Múlt-kor

A legkorszerűbb vizsgálatok

„A foltot azonnal a Nemzeti Múzeumba hozták vizsgálatra. Nem volt e személy számára kereskedelmi vagy egyéb nyereség a dologban” – mondta Rasmussen. „Manapság már nem vizsgálunk meg mintákat írásbeli engedély nélkül, akkoriban azonban egészen más volt.”

Akkoriban a dán Nemzeti Múzeum Természettudományi Egységének szakértői nem tudták meghatározni a folt kémiai összetételét. Az új tanulmányhoz a kutatók olyan technikákkal vizsgálták meg újra, amelyek az 1990-es évek elején még nem léteztek – például röntgenes fluoreszcenciával (XRF), illetve induktív csatolású plazma tömegspektrometriával (ICP-MS) –, hogy részecskeszinten ki tudják mutatni alkotóelemeit.

Az összeégett darabkában a szén mellett kalciumot, titánt és cinket is találtak a kutatók. E hármas azonban nem vágott egybe egyetlen ismert kőzettel sem Grönland északkeleti részén – mondta el Rasmussen. A további vizsgálatok megválaszolták a kérdést: kalcit-, rutil- és cinkitásványokat azonosítottak, amelyek tartalmazták ezeket az elemeket. Ezek az ásványok a korabeli gumigyártás töltelékelemei voltak, azaz a minta nagy valószínűséggel tartalmazott égett gumit. Ez valószínűleg egy megégett tömítésdarabból származott, egy petróleumlámpán vagy -kályhán, amelynek meggyújtásával próbálkozott Brønlund a halála előtt – írták a kutatók a tanulmányban.

A vizsgálat során mindemellett háromféle, szerves vegyületekből álló anyagot is találtak a mintában: zsírokat, petróleumot és emberi székletet. A kutatók szerint elképzelhető, hogy végső elkeseredésében a legyengül Brønlund megpróbálhatta saját székletével is begyújtani a lámpát vagy olajkályhát, amelytől a megváltást remélte.

„Ekkorra Brønlund már hetek óta éhezett, az emberi tűréshatárokon túli mértékben fáradt volt, és fagyoskodott is. Valószínű, hogy kezei remegtek, amikor a lerakatból vett gyufákkal próbálta előmelegíteni és bekapcsolni a kályhát a kicsiny barlangban” – írta Rasmussen és csapata a tanulmányban.

Az ilyen fajta kályhák előmelegítéséhez szeszre volt szükség, mielőtt be lehetett őket gyújtani, ilyen anyag azonban nem volt a lerakatban. Brønlund azután hagyhatta a nyomot a napló lapján, hogy megkísérelte – vélhetően sikertelenül – bármi elérhető anyaggal előmelegíteni a kályhát. A székletnyomok nagy mértékben árulkodnak a sarkkutató „utolsó sötét napjainak” elkeseredett körülményeiről – írták a kutatók.

A tanulmány november 16-án jelent meg az Archaeometry című szaklapban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Ludvig Mylius-Erichsen (kép forrása: Wikimedia Commons)Brønlund petróleumkályhája, amelyet 1973-ban találtak meg halála helyének közelében

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár