Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában

2024. március 31. 16:05 Múlt-kor

Az ókori világ kétségkívül egyik legnagyobb alakja nem más volt, mint Nagy Sándor. Többször is nevezték világhódítónak, hiszen az ókori európaiak által ismert földrajzi keretet tágította a lehetséges határáig. A perzsák legyőzése már önmagában rendkívüli tett volt, hiszen soha nem látott nagyságúra növelte a birodalmát, de igazi világhódítóvá akkor vált, amikor elhatározta, hogy a hadseregét a távoli India vidéke felé fordítja.

Korábban

Örökösből hódító

Nagy Sándor (336 – 323) kétségtelenül szerencsés volt abban az értelemben, hogy apjától, II. Philipposztól egy jól szervezett államot örökölt.

Már apja idején komoly feladatokat kapott mind a kormányzásban, mind pedig a háborús helyzetekben. Utóbbiak közül is kiemelkedik a görög városállamok ellen vívott khairóneai csata Kr. e. 338-ban.

Ez a háttér és tapasztalat tette lehetővé számára azt, hogy egy évekig tartó hadjáratban legyőzze az Óperzsa Birodalmát. III. Dareiosz perzsa uralkodó (336 – 330) elesett a harcok során, ám ez korántsem jelentette a háborúinak a végét.

Sándor először Bésszoszt üldözte, aki megölette III. Dareioszt, majd Artaxerxész néven Perzsia uralkodójának nyilvánította magát. Egyre keletebbre és egyre északabbra üldözte, egészen Szogdianéba, amely jelentős részben a mai Tádzsikisztán területén található.

Nagy Sándor és III. Dareiosz perzsa király harca egy középkori perzsa illusztráción

Ám a Besszoszt kiadó Szpitamenész fellázadt Nagy Sándor ellen, miután úgy találta, hogy a makedón uralom semmivel sem jobb a perzsánál.

Szpitamenész azonban nem húzta sokkal tovább, mint elődje, és a vereségeket követően meggyilkolták, a fejét pedig elküldték Nagy Sándornak.

Kr. e. 327-ben úgy tűnt, hogy a perzsa tartományokkal minden rendben van, feleségül vette Roxanét, egy baktriai előkelő lányát, majd a figyelmét India felé fordította.

következő oldal 1 / 5