2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Moszkva lehangolta, Budapest viszont lenyűgözte a Forma-1 urát, aki végül Magyarország mellett döntött

2020. szeptember 10. 08:38 Múlt-kor

A Forma-1 vezetője, Bernie Ecclestone az 1980-as évek elején úgy gondolta, hogy az „ízig-vérig kapitalista” vándorcirkuszt megismerteti a vasfüggöny túloldalával is. Moszkva túl szürke volt Ecclestone-nak, Budapest viszont annyira lenyűgözte, hogy első körben a fővárosi állatkert lakóit is nyári szabadságra küldte volna a futamok idejére. Budapest végül ugrott, de 1985. szeptember 10-én Londonban aláírták azt szerződést, amely utat nyithatott a száguldó cirkusznak Magyarországon.

Az 1986-os első Magyar Nagydíj rajtrácsa 1986. augusztus 10-én
Az 1986-os első Magyar Nagydíj rajtrácsa 1986. augusztus 10-én

Bernie Ecclestone, a Forma 1-es versenyeket irányító cégcsoport direktora az 1980-as évek elején gondolt egy merészet és a fejébe vette, hogy az általa irányított, az autósport csúcsát jelentő versenysorozatot, a világ olyan, a nyugati szemnek „egzotikusnak” tűnő szegleteibe is elviszi, ahol az eddig még soha nem mutatkozhatott be. A brit üzletember szemeit a vasfüggönyre szegezte, pontosabban azon túl tekintett.

Ecclestone terveiben Jugoszlávia, Kína, de legfőképpen Moszkva szerepelt, és 1982-ben, amikor a Szovjetunió autószövetségének főtitkára meghívta, rögvest ellátogatott a szovjet fővárosba. Ecclestone-nak azonban szürkének és komornak tűnt Moszkva. Egyedül a Vörös térben látott fantáziát, oda képzelte el a pályát. Ehhez azonban fel kellett volna szedni a macskaköveket, amelyet a szovjet fél elutasított. Ekkor jött a képbe Bernie Ecclestone barátja, a Brazíliában élő üzletember, Rohonyi Tamás, aki azt javasolta a Forma-1 irányítójának, hogy nézze meg Budapestet.

Rohonyi munkához látott és telexet küldött a Külügyminisztériumba, amelyben egy Forma-1-es verseny megrendezésének lehetőségéről érdeklődött. A Külügyminisztériumban először értetlenkedve álltak Rohonyi Brazíliából érkezett telexével a kezükben. Az illetékesek a fejüket vakarták, nem tudtak mit kezdeni a kialakult helyzettel, ugyanis nem sűrűn fordult elő, hogy egy nyugati cég azzal a szándékkal jelentkezik, hogy a szocialista Magyarországon üzleti tevékenységet folytasson, és egy „kapitalista” sporteseményt népszerűsítsen.

Rohonyi üzenete ily módon kézről kézre járt, végül az Országos Testnevelési és Sporthivatal a Magyar Autóklubbal egyetemben felkarolta az ügyet. 1983-tól Bernie Ecclestone évente ellátogatott Magyarországra tárgyalni. A Forma-1 urára óriási hatást gyakorolt a magyar főváros. Rohonyi erre egy televíziós interjúban, így emlékezett vissza: „Felmentünk a várba és ő lenézett és azt mondta, hogy hát ezt miért tartják titokban. Ez egy csodálatosan szép város, csináljuk meg itt a versenyt.”

Ecclestone elhatározása azonban kevés volt ahhoz, hogy egy Forma-1-es futam megvalósuljon Magyarországon, a politikai vezetést is meg kellett győzni. Meglepő módon a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága nem sokat tépelődött, igent mondott a száguldó cirkuszra. A döntéshozók átlátták, hogy itt nemcsak egy egyszerű autóversenyről lesz szó, hanem egy ilyen magas rangú sportesemény megrendezésének egyéb pozitív gazdasági, turisztikai és politikai hozadékai is lehetnek.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a Szovjetunióban éppen 1985-ben startolt a szocialista állam gazdasági stagnálását megszüntetni hivatott gazdasági és társadalmi reformcsomag, a peresztrojka. A Mihail Gorbacsov által irányított folyamatot kihasználva a magyar vezetés meglepően gyorsan és ésszerűen lépett, kiskaput nyitott a nyugat felé.

Ecclestone első körben Budapestet szemelte ki és a Városligetben szeretett volna futamot rendezni. Egy anekdota szerint amikor elmondták neki, hogy az autóversennyel járó iszonyatos zaj valószínűleg nagyon megzavarná a fővárosi állatkert lakóinak nyugalmát, az üzletember nemes egyszerűséggel azt javasolta, hogy a „versenynapokon elvihetnék az állatokat nyaralni valahová”.

A Fővárosi Tanácsot ez a válasz nem hatotta meg, így más helyszín után kellett nézni. A választás pedig a Budapesthez közeli Mogyoródra esett. A pálya építésének gondolata nem aratott tetszést a falubeliek között, akik nem akarták, hogy a falu melletti idilli tájat tönkretegye a száguldó cirkusz benzingőztől terhes zajos világa. A politikai vezetés azonban, miután Ecclestone sem látott semmi kivetnivalót a helyszínben, döntött és elkezdődött a Mogyoród közeli földek felvásárlása.

A megszületett döntést a Forma-1-es futam rendezéséről és a pályáról 1985. szeptember 10-én Londonban szentesítették. A magyar fél és a FOCA (Forma-1-es gyártók és Konstruktőrök Szövetsége) elnöke, Bernie Ecclestone között létrejött megállapodás 1986 és 1990 között öt futam rendezését tette lehetővé Mogyoródon. Történelmi pillanat volt ez, a száguldó cirkusz keletre nyitott.

A szerződés aláírása után a magyaroknak kevesebb, mint egy éve volt, hogy felépítsék a pályát a hozzátartozó infrastruktúrával együtt és felkészüljenek a verseny megrendezésére. A Hungaroringet 1985. október 1-jén kezdték építeni, és rekordidő, mindössze nyolc hónap alatt sikerült befejezni. A pályát 1986. június 15-én a Drapál János motoros emlékversennyel avatták fel, és ugyanezen év augusztus 10-én több mint 200 ezer néző előtt elstartolhatott az első magyar nagydíj, amelynek győztese a brazil Nelson Piquet lett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár