Miután megküzdöttek függetlenségükért, az I. világháború után újra idegen uralom alá kerültek az arabok
2021. július 19. 18:29 Múlt-kor
Manapság valószínűleg kevesen tudnák felsorolni az összes különböző arab országot, noha mostanság gyakran kerülnek be a hírekbe. Alig több mint egy évszázaddal ezelőtt azonban egészen más volt a helyzet. A nagyhatalmak felosztották egymás közt azt a térséget, ahol az arab nyelvet beszélő népesség élt. Az arabokban azonban ekkor már élt egy álom arról, hogy valamikor egy államban élhetnek, az európai országok bábáskodásától megkímélve. Amikor kitört az első világháború, és a Közel-Keletet, valamint Észak-Afrikát uraló nagyhatalmak egymásnak estek, úgy tűnt, hogy eljött a pillanat, amire vártak.
Korábban
A süllyedő birodalom
Az Oszmán Birodalom az első világháború előestéjére sokat veszített hajdani erejéből. Az oszmán-török vezető elit és értelmiség tisztában volt az ország lemaradásával, ezért reformokat szorgalmaztak.
A különböző mozgalmak közül kiemelkedett az ún. ifjútörökök közössége. A katonai vereségek hatására 1908-ban alkotmányt harcoltak ki a birodalomnak, majd a velük szemben kibontakozó ellenállás dacára lemondatták az uralkodó II. Abdul-Hamíd szultánt.
Csakhogy az ifjútörök mozgalom a reformjai mellett erőteljesen nacionalista színezetet is öltött, az Oszmán-Török Birodalom pedig egy multietnikus államalakulat volt, amelyben éltek különféle szláv népek, görögök, örmények, arabok, kurdok vagy éppen az észak-afrikai berberek is.
Ők érthető okokból nem örültek annak, hogy az iskolákban, a hivatalokban és a kormányzatban kötelezővé vált a török nyelv használata. Az ifjútörökök vezetése nem tudta sikeressé formálni az oszmán-török államot.
Vereséget szenvedtek előbb Olaszországtól, elveszítve Líbiát, majd az egykori alattvaló népektől az első Balkán-háborúban, amely megfosztotta a birodalmat európai területeinek jelentős részétől. A gyengülő hatalmat látva az arabok úgy érezték, hogy itt az ideje a változásnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
