Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?

A láda hányattatásai

A frigyláda hosszú időn keresztül elkísérte Izrael népét vándorlásai során. Jerikó bevétele után a hagyomány szerint Józsué átszállíttatta Ai városába, majd az Ebal-hegyre. Sámuel I. könyve szerint a frigyláda Silóban is megfordult, ahonnan Afekbe szállították át, hogy segítse Izrael népét a filiszteusok ellen, akik azonban – ahogy azt már említettük – megkaparintották és városról-városra szállították. A láda ezután Kirjat-Jearimba került.

A franciaországi Germigny-des-Prés oratóriumának mozaikja, amely a frigyládát ábrázolja. Ez az egyetlen, 806 körül készült és épségben fennmaradt bizánci mozaik.

Dávid király volt az, aki „az ezres és százas csoportok vezetőivel és a vezérekkel” egyetértésben elhatározta, hogy elszállítja a frigyládát Jeruzsálembe, amit végül a szállításra az Úr által felhatalmazott leviták segítségével meg is tett.

A szent tárgyat Dávid fia, Salamon az Isten dicsőségére általa építtetett csodálatos templom belső részében kialakított szentélyben, két, olajfából készített kerub alatt helyezte el. A templom ezáltal – a frigyláda fedeléhez hasonlóan – az isteni jelenlét és hatalom megnyilatkozásának helyszínévé vált.

A jeruzsálemi templomban való elhelyezése után a frigyláda sorsa a homályba vész. Némelyek úgy vélik, hogy Sesonk egyiptomi fáraó kaparinthatta meg a Kr. e. 10. század második felében az Izraeli Királyság ellen intézett támadások során, ám valószínű, hogy Jeruzsálemet nem érintették ezek a betörések.

Dávid a frigyládával egy 1800 körüli festményen

A Kr. e. 8. században Jóás izraeli király hadserege már valóban elfoglalta és kifosztotta Jeruzsálemet (a város ekkoriban Júdea részét képezte), de nem tudni, hogy az uralkodó megkaparintotta-e a frigyládát.

Nabukodonozor babiloni király csapatai Kr. e. 587-ben lerohanták a várost és feldúlták Salamon templomát, de a királyi archívumok a városból hozott zsákmány felsorolásakor nem említik a frigyládát. II. Kürosz perzsa király néhány évtizeddel később kiszabadította a zsidókat a babiloni fogságból, a láda azonban ekkor sem szerepelt a Jeruzsálembe visszaszállított értékes javak listáján.

1. A Tízparancsolat őrzője
2. A rettegett ereklye
3. A láda hányattatásai
4. Zavaros elméletek
5. Indulatok kereszttüzében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban