2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

„Mindenkit lekopaszítanak”. Pártos Imre bori notesze és munkaszolgálat utáni pályája

2022. április 9. 12:09 Aetas, Múlt-kor

Dr. Pártos Imre Borban volt munkaszolgálatos 1944-ben. A budapesti ügyvéd pályája ezzel végleg befejeződött. A negyvenes éveiben járó Pártost vasútépítési feladatok várták a szerb hegyekben. Tehetsége, képzettsége, adottságai és szerencséje révén azonban írnoki státuszba került, ami lehetővé tette, hogy Borban naplót vezessen. 

munkaszolgálat
A Magyar Királyi Honvédség 209/18 honvéd tábori vegyes munkásszázad munkaszolgálatosai (forrás: fortepan/Névai János)

A bori napló

Csapody Tamás: Pártos Imre bori notesze és munkaszolgálat utáni pályája című tanulmánya az Aetas folyóirat 2020/4. számában jelent meg. Az alábbiakban egy hosszabb részletet olvashatnak a munkából, a teljes írás és a bori naplójának szövege ide kattintva érhető el:

Más zsidó munkaszolgálatosok is írtak naplót Borban, de helyzetéből adódóan neki a megszokottól eltérő nézőpontból volt módja rögzíteni az eseményeket. Szerencséjének is köszönhetően ő a naplójával együtt több egyedülálló bori dokumentumot és tárgyat tudott hazahozni. Naplójában bori időszakán túl felszabadulását követő vándorlásainak és részben szegedi időszakának az eseményeit is rögzítette.

Így értesülünk arról, hogy Szegeden rendőrnyomozó, majd népügyész lett. A többi volt bori munkaszolgálatossal ellentétben két évig szegedi lakos maradt. Népügyészi munkájának részleteiről már nem naplójából, hanem a népbírósági peranyagok és sajtóforrások alapján tudunk vázlatos képet alkotni.

Fontos népbírósági perekben volt népügyész, majd saját kérésére Budapestre helyezték át. Budapesti népügyészként, később legfőbb állam- ügyész helyettesként másodfokon képviselte a vádat. A Rákosi-rendszerben számos politikailag is releváns perben és koncepciós perben vett részt legfőbb államügyész helyettesként. A népbíróságok megszüntetés után főállamügyész helyettesként dolgozott.

Az ötvenes évek közepétől kezdve éppúgy keveset tudunk róla, mint a bori munkaszolgálata előtti éveiről. Aktív életének utolsó tíz évében vállalati jogtanácsosként dolgozott, majd tíz évvel nyugdíjba vonulását követően, hetvenegy éves korában halt meg.

Dr. Pártos Imrét 1944-ben hívták be munkaszolgálatra Gödöllőre. A bevonulása idején negyvenkét éves, házas, római katolikus vallású Pártost Gödöllőről Jászberénybe, majd Borba vitték. (Pártos nagyszülei és szülei egyaránt izraelita vallásúak voltak. Pártos Imre római katolikus vallásban született.) Egyike volt annak az összesen 6000 főt számláló, zsidó és kisegyház tagokból álló munkaszolgálatosnak, akiket a magyar állam átadott a németeknek kényszermunkára. Pártost a Bortól mintegy 30 kilométerre a hegyekben lévő Bregenz nevű altáborba vitték. Pártos Imre bevonulásának napjától kezdve (1944. június 5.) minden egyes nap feljegyzett valamit noteszébe, egészen az év utolsó napjáig.

Összesen 210 napon keresztül vezette folyamatosan notesz-naplóját, függetlenül attól, hogy melyik bori táborban volt, illetve fel- szabadítása után merre vezetett az útja. A napló által dokumentált hat hónapból négyet bori táborokban, kettőt a Bor és Szeged közötti vándorlással, további kettőt pedig a felszabadított Szegeden töltött. A nap eseményeit általában három tömör mondatban foglalta össze noteszében. A tömörség egyik nyilvánvaló oka az, hogy naplóját kis noteszbe írta, amelyben a napi bejegyzésekhez csak minimális, néhány centiméteres hely állt rendelkezésére.

Pártos Imre az idősebb korosztályhoz tartozott, fehér karszalagos, jogvégzett és sokéves ügyvédi gyakorlattal rendelkező, fővárosi munkaszolgálatos volt, aki sérvbetegsége miatt nem volt alkalmas nehéz fizikai munkára. Mindennek köze lehetett ahhoz, hogy végül tény- leg nem kellett táboron kívüli – úgynevezett külmunkásként – vasúti töltést építenie a hegyekben, végig írnok volt. A naplót író bori munkaszolgálatosok közül kizárólag ő volt ebben a bizalmi beosztásban. Vele együtt volt írnok a szintén budapesti ügyvéd, dr. Kadocsay Győző. A naplóból azonban kiderül, hogy kettőjük közül Pártos volt az „irányító” és Kadocsay a „végrehajtó”. A naplóból az is látható, hogy Pártos teljesen tisztában volt kiváltságos helyzetével és egyben ennek veszélyeivel is. A számára is „undorító” fizikai munka10 elkerülésén kívül az írnokságnak számos előnyét élvezhette (napi fürdés meleg vízben, élelemajándék, kényelmesebb fekvőhely, délelőtti szabadidő, háborús hírek, jól informáltság).

A Bregenz altábor és talán egész Bor legdurvább keretlegényétől, Császár János főtörzsőrmester pofonjaitól ugyan állandóan tartott, de a pofonok és a kikötések elmaradása pontosan mutatja védettségét. A legnagyobb „írnok-előnye” azonban az volt, hogy a keret emberszámba vette őt, és meg tudta őrizni emberi méltóságát. A helyzetéből adódó veszélyeknek is tudatában volt, mert ahogyan írta, „a tigris és a bárány nem lehetnek igaz barátok”. Azt, hogy mennyire jól kezelte köztes helyzetét, jól példázza, hogy úgy nyerte el felettesei bizalmát, hogy nem veszítette el a bajtársaiét, ő lett a táboron belül működő „jóléti bizottság” elnöke. Naplójában ugyan azt írta elnökségéről, hogy „nem nagy jelentőségű, mert a bizottságnak nincs pénze”, az elnöki pozíció akkor is erős morális tartalommal bírt volna, ha annak valóban nem lett volna anyagi háttere. Tudjuk azonban, hogy a jóléti bizottság rendelkezett bevételekkel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Bori látkép háttérben az ércbányával (forrás: wikipédia/Grozni Laki/CC BY-SA 3.0)Munkaszolgálatosok Szerbiában, Újvidéken, 1941-ben (forrás: fortepan/fortepan)Munkaszolgálatosok parancsnokukkal, 1942 (forrás: fortepan/ Barna Imre)Útban a munkaszolgálatra, 1940 (forrás: fortepan/Szántó István dr.)Munkaszolgálatosok menete a 12-es főúton Szob közelében, 1941 (kép forrása: Fortepan / Eisner Ferenc)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár