Fajvédelem, népi gondolat, holokauszt – mit érdemes tudni az önkéntes munkaszolgálatról?
2016. július 25. 14:29
A munkaszolgálat szót legtöbben a zsidók tízezreinek halálát követelő intézménnyel kötik össze, számos európai országban – köztük Magyarországon is – létezett azonban az ún. egyetemi önkéntes munkaszolgálat is. Az intézmény rendszeréről, működéséről és nemzetközi beágyazottságáról szól Szécsényi András A korszellem hálójában című könyve.
Korábban
A munkaszolgálat intézménye a két világháború közötti korszak jellegzetes terméke volt, amely eredetileg az első világháborút követően munkanélkülivé vált tömegek számára biztosított munkalehetőséget. A náci Németországban az élet minden más aspektusához hasonlóan az önkéntes munkaszolgálat rendszerét is a nemzetiszocialista propaganda szolgálatába állították.
Magyarországon a fajvédő és a népi gondolat jegyében, az agrárlakosság védelme, valamint a középosztálybeli fiatalok kétkezi munkával való megismertetése érdekében, külföldi mintára jött létre az önkéntes egyetemi és főiskolai munkaszolgálat, amely nemcsak előképe volt a kötelező (zsidó) munkaszolgálatnak, de közvetlen gyökerei is benne találhatók meg. 1935-ben a Turul Szövetség hozta létre az első önkéntes táborokat jobboldali fiatalok számára. A hálózattá fejlődő rendszer 1937-ben, Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt állami felügyelet alá került, és 1938-től 1944-ig Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Munkaszolgálata (EÖM) néven működött tovább.
Az önkéntes munkaszolgálat intézménye megosztotta a korabeli közvéleményt. Voltak, akik úgy gondolták, amellett, hogy munkalehetőséget teremt a szegényparasztság számára, a középosztálybeli fiatalokkal megismerteti a munka világát, és ráadásul közelebb hozza a paraszti és értelmiségi réteget. Voltak azonban, akik „műkedvelő vakációzásnak”, mások pedig nemzetiszocialista törekvésnek tekintették az intézményt. A második világháború alatt az önkéntes munkaszolgálat rendszere militarizáltabb formában, egyre inkább honvédelmi célok szolgálatába állítva fejlődött tovább.
A szerző már a bevezetésben egyértelművé teszi, hogy munkájában a fényképeket az írott forrásokkal egyenértékű történeti forrásokként kezeli, így a kötetet számos, a szöveges tartalmat jól kiegészítő fotó is díszíti. A téma neves szakértője „a nemzetközi folyamatokba és a kérdéskör határontúli diskurzusába”, valamint „a Horthy-kor ifjúságtörténeti, társadalomtörténeti és holokauszttörténeti keretei közé” ágyazva mutatja be a magyarországi egyetemi önkéntes munkaszolgálat történeti irodalomban mindeddig nem tárgyalt történetét.
Széchenyi András: A korszellem hálójában. Gondolat, Budapest, 2016.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap