Milyenek voltak a középkori választások?

A lefejezés rémképe

Amikor 1125-ben a német fejedelmek összegyűltek, hogy új királyt válasszanak az elhunyt V. Henrik megüresedett helyére, az ülést vezető mainzi érsek kijelentette, hogy minden uralkodóaspiránst lefejeztet, aki kifogásolni meri királlyá választott riválisa uralkodóvá történő kinevezésének jogszerűségét. 

Az egyházi elöljáró kijelentése kiválóan rávilágít azokra az okokra, amelyek miatt a középkorban a szavazásokat egyhangú döntés esetén fogadták el. A választások ugyanis a korabeli felfogás szerint Isten akaratát fejezték ki (aki az embereket keresztül nyilatkozott meg), ebből pedig természetes módon következik, hogy egy szoros eredmény azt jelentette: a jelöltek és a választók sem az Úr akarata szerint cselekszenek.

A másik ok gyakorlatiasabb megfontolásokra volt visszavezethető: semmi garancia nem volt arra, hogy a vesztes fél (aki azonban kapott szavazatokat) elfogadja az eredményt. Ez a félelem állt a mainzi érsek 1125-ben tett kijelentésének hátterében. Mint kiderült, az aggodalom nem volt alaptalan: egy évvel később az egyik sikertelen pályázó valóban III. Lothár trónjára tört.

A már említett 1271-es pápaválasztások a választásra jogosultak kétharmadának szavazatára volt szükség ahhoz, hogy az egyik jelölt az egyházfői székbe kerülhessen. Mivel azonban fenn kellett tartani az egyhangúság látszatát, a szavazócédulákat még azelőtt elégették, hogy az eredményt kihirdették volna, így aztán senki sem tudta, ki hogyan szavazott.

1. Kiindulópont: a Biblia
2. Amikor három éven át tartott egy választás
3. A lefejezés rémképe
4. Az érsek, akit ujjtöréssel választottak meg
5. Akik egyenlőbbek voltak az egyenlőknél

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek