Milyenek voltak a középkori választások?

Kiindulópont: a Biblia

A választások elsősorban természetesen egy uralkodó (vagy bármilyen más, magasabb társadalmi pozícióba megválasztott személy) legitimitása szempontjából játszottak kulcsszerepet. Már a Biblia is amellett foglalt állást, hogy a nép akarata elsőrendű szerepet kell játsszon az uralkodó személyének eldöntésében. Az ószövetségi Sámuel könyvében maga a királyság is a népakarat kifejeződéseként jelent meg: Izrael népe királyt szeretett volna országa élére állítani, Isten pedig teljesítette kívánságukat.

A választásokra azonban gyakran tekintettek úgy, mint egy viszály vagy felkelés potenciális kiindulópontjára, ezért arra törekedtek, hogy minél inkább lecsökkentsék ennek a veszélyét. A középkori Angliában ritkán fordult elő, hogy egy uralkodót a fia anélkül követett a trónon, hogy ne tűntek volna fel a pozícióra áhítozó riválisok, vagy ne előzte volna meg vita a királycserét. Angliában 1066 és 1216 között mindössze két alkalommal zajlott le zökkenőmentesen az uralkodói szék átadása: 1087-ben, II. Vilmos, valamint 1189-ben, I. Richárd trónra kerülésekor.

A Capeting-dinasztia fennállása alatt (987-1327) ennek ellenére mindvégig sikerült biztosítani, hogy az uralkodó helyét egyik fia vegye át. Számtalan akadályozó tényező játszhatott szerepet abban, ha a későbbiek folyamán ez nem következett be: a biológiai tényezők (nem született fiú utód) mellett az uralkodó fiának kiskorúsága, valamint a trónkövetelők nagy száma is komoly veszélyforrást jelentett.
Amikor három éven át tartott egy választás

IV. Kelemen pápa 1268. november 29-én bekövetkező halálát követően a bíborosoknak közel három évre volt szükségük ahhoz, hogy új egyházfőt válasszanak. A döntést még így is csak azután sikerült meghozni, hogy a felbőszült viterbói (itt gyűltek össze a bíborosok) polgárok kenyér és víz nélkül bezárták őket egy templomba, amelynek még a tetejét is eltávolították.

Bár ez természetesen kivételes eset volt, számos alkalommal hónapok teltek el egy uralkodó vagy egy főpap halála, valamint utódja megválasztása között. Ennek sokszor gyakorlati okai voltak: sok időt vett ugyanis igénybe, míg a választók összegyűltek, emellett egy megfelelő helyet is találni kellett a procedúra lebonyolítására, a leggyakoribb halasztás azonban annak volt köszönhető, hogy az új uralkodót egyhangú szavazással kellett megválasztani. 

1. Kiindulópont: a Biblia
2. Amikor három éven át tartott egy választás
3. A lefejezés rémképe
4. Az érsek, akit ujjtöréssel választottak meg
5. Akik egyenlőbbek voltak az egyenlőknél

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok