Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?

Skandináv hit és társadalmi összetettség

A legújabb kutatások szerint a kereszténység előtti Skandináviában az istenek nem a morális iránytű szerepét töltötték be, és az emberek nem várták tőlük azt sem, hogy megbüntessék a gonosztevőket. Annak ellenére, hogy nem voltak mindentudó, moralizáló isteneik, a térségben lakók összetett társadalmat hoztak létre. Ez arra utal, hogy még a kisebb istenségekben való hit is együttműködésre sarkallhatja az embereket, jelentették a kutatók 2018 decemberében a „Religion, Brain & Behavior” (Vallás, agy és viselkedés) című tudományos szaklapban.

„A vikingek szemszögéből nézve úgy tűnik, számos természetfeletti lény van, akik az együttműködést könnyítik meg” – mondta a tanulmány szerzője, Ben Raffield, a svédországi Uppsalai Egyetem régésze.

Thor, Odin, Freyja és más északi istenek nevei napjainkban is széles körben ismertek, azonban annak megállapítása, hogy a korabeli skandinávok valójában mit is hittek róluk, nem egyszerű feladat. Azelőtt, hogy keresztény térítők és utazók kezdtek a térségbe érkezni Kr. u. 800 körül, az itt élők nemigen foglalták írásba hitvilágukat. A sagák, versek és balladák, amelyek a skandináv panteon tetteit rögzítik, viszonylag későn, a 12. és 14. századok között kerültek lejegyzésre, ráadásul olyan emberek által, akik vagy maguk is keresztények voltak, vagy legalábbis kapcsolatba kerültek már a kereszténységgel, így nehéz megmondani, a keresztény gondolatok vajon hatással voltak-e a leírtakra.

Mindazonáltal a sagák és költemények rengeteg információval szolgálnak a kereszténység előtti skandináv hitről – mondta el Raffield, főleg, ha összevetjük őket a régészeti leletanyaggal. Kollégáival számos viking kori emléket és szöveget elemeztek, köztük a Verses és Prózai Eddát, számos egyéb sagát, és utazók beszámolóit is. Az általuk készített tanulmány egy jelenleg is folyó antropológiai vita része, amely annak megállapítására törekszik, vajon a természetfeletti tényezőkbe vetett hit-e az, ami az összetett emberi társadalmak vázául szolgál. A történelem és a pszichológia területeiről létezik némi bizonyíték arra, hogy egy vagy több isten segíthet megfegyelmezni az embereket a büntetés elrettentő ereje által, ezzel megnövelve az együttműködési hajlandóságot még idegenek közt is. Ha azonban ez igaz, még mindig kifejtésre vár, hogy ehhez egy nagy, mindentudó istenségre, mint a zsidó, keresztény és iszlám hitek istene van-e szükség, vagy bármiféle nem e világi lények általi megfigyelés elegendő.

A viking kori skandinávok azért szolgáltak érdekes esettanulmányként a kutatók számára azt illetően, hogy egy isten vagy istenek megkönnyíthetik-e a komplex társadalommá való fejlődést, mert a térség lakossága hatalmas változásokat élt át Kr. u. 750 és 1050 között. A korszak elején Skandináviát kisebb törzsek lakták, míg a végére már hierarchikus királyságokba rendeződött, politikával és törvényekkel, amelyek képesek voltak egészen Észak-Amerikáig eljutó tengeri expedíciókat megszervezni. Raffield és társai azt szerették volna megtudni, hogy ehhez szükség volt-e moralizáló, magasztos istenekre, avagy „nagy” istenekre, mint a bibliai Isten.

1. Skandináv hit és társadalmi összetettség
2. Nem annyira nagy istenek
3. Együttműködés istenek nélkül?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok