Miért temettek teknősök mellé egy bronzkorban élt nőt és kisgyermeket?

A különleges temetkezésre a Kavuşan Höyük néven ismert, a Tigris déli partján, Bismil várostól nem messze található lelőhelyen találtak rá – olvasható a Discovery News honlapon. A nő 45 és 55 kora között hunyt el, míg a gyermek hat- vagy hétéves lehetett. Utóbbit arccal a föld felé temették el. Bal térde be volt hajlítva, jobb lába pedig teljesen ki volt nyújtva. Jobb karját teste alatt helyezték el, míg bal karja a válla fölött feküdt, mintha az arcát védte volna. Bár a gyermek nemét nem sikerült azonosítani, az ásatás vezetői, Rémi Berthon archeozoológus és Güriz Kozbe régészprofesszor a koponya mellett talált vasfibulából (tűs ruhakapocs) arra következtetnek, hogy lány lehetett.

Rögtön a gyermek csontváza alatt találtak rá a hátán fekve eltemetett nő maradványaira. Egyik csontvázon sem találtak erőszakos halállal kapcsolatba hozható nyomokat. Mivel DNS-vizsgálatokat egyelőre nem végeztek a maradványokon, a kutatók nem tudják, milyen kapcsolat lehetett a nő és a gyermek között. „Annyit tudunk, hogy a gyermek és a nő eltemetése között nem sok idő telt el, mivel a nő közvetlenül a gyermeké alatt talált csontvázát nem bolygatták meg, amikor a gyermek testét a sírba helyezték” – magyarázta Berthon.

A sír teknősök maradványaival volt körülvéve. Két teknőt és néhány teknőscsontmaradványt a sír központi részén is találtak. A helyszínen többek között egy mór teknőst, az Eufrátesz vidékéről származó lágyhéjú, valamint közel-keleti mocsári teknősöket is találtak (előbbiből tizenhetet, utóbbiból hármat). A lágyhéjúak néhány testrésze hiányzott, ami arra utal, hogy halotti tor során fogyaszthatták el azokat. A mocsári és mór teknősöknek egyetlen testrésze sem hiányzott.

A teknősöknek komoly jelképes szerepük volt az ókori Közel-Keleten. „Mi pszükhopomposz állatoknak nevezzük őket, feladatuk ugyanis az újonnan elhunyt lelket túlvilágra kísérése volt” – hangsúlyozta Breton. A sírokban talált bizonyítékok feltehetően az elhunyt társadalmi státuszát jelezték. Mint Berthon elmondta, annak ellenére, hogy a közel-keleti mocsári teknős nagyon gyakran bukkan fel Kelet-Törökországban, még soha korábban nem találtak olyan példányokat, amelyeknek maradványait sírmellékletként temették volna el. Ugyanez mondható el az eufráteszi lágyhéjúak esetében is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye