Miért nyitogatták fel őseik sírjait a kora középkori európaiak?

Elvitt tárgyak, megmozgatott holttestek, hozzátemetett állatok

A legtöbb felnyitott sírból bizonyos tárgyakat távolítottak el, máshol azonban a holttest más helyzetbe való mozdítása, a sírban lévő tárgyak károsítása, bizonyos testrészek eltávolítása, illetve – egyetlen esetben – egy kutya elhelyezése is megfigyelhető.

„A sírrablás negatív tettnek hangozhat, de itt úgy tűnik, közösségi értelemben pozitív jelentőségű cselekedet volt. Az emberek továbbra is e temetőkben helyezték el halottaikat, miközben újra és újra felnyitották a sírokat” – mondta el Dr. Klevnäs. „Azt is megfigyelhetjük, hogy egyes temetők, ahol élt a felnyitás szokása, tovább voltak használatban, mint azok, ahol a holtakat békében hagyták.”

Így, hogy a gyakorlatot azonosították, a tudósok azt remélik, további kutatások által többet tudhatunk meg róla – például hogy miért terjedt el ilyen nagy területen ennyire rövid idő alatt. A jelek szerint Közép-Európában kezdődhetett a 6. század második felét megelőzően, majd kontinensszerte elterjedt, a 7. században érve a csúcsra.

A sírújranyitások elterjedtsége mellett a kutatók számos tendenciát is dokumentáltak. Gyakran fordult elő például, hogy a koporsó nem bomlott el még teljesen a felnyitáskor, ami arra utal, hogy a visszatérők olyan emberek sírjait látogatták, akikre még emlékezhettek – szüleik, vagy nagyszüleik nemzedékének tagjaiéit –, és általában különös tárgyakat kerestek.

„Az eltemetés nem jelentette a végét a kora középkori ingóságok útjának” – mondta el Klevnäs, kiemelve, hogy nem valószínű, hogy újrahasznosítás céljával vitték el őket, tekintve, hogy az elvitt tárgyak gyakran rendkívül rossz állapotban voltak. Mindazonáltal bizonyára elég fontosak voltak ahhoz, hogy az emberek a rothadó húsból és oszló ruházatból kiszedjék őket – habár az is tény, hogy igencsak megválogatták, mit visznek el.

„Igen meglepőnek tűnik, hogy valaki a rézöntvény brossokat elviszi egy oszladozó hulláról, de az ezüstfüggőkkel ékesített nyakláncot hátrahagyja” – tette hozzá Klevnäs. „Bizonyára úgy érezték, csak bizonyos fajta ingóságokat vehetnek el a holtaktól.”

1. Nem sírrablók voltak
2. Elvitt tárgyak, megmozgatott holttestek, hozzátemetett állatok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
• Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
• Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
• Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
• Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
• Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
• Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
• Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását