Miért néznek arccal a tenger felé a perui múmiák?

A perui régészek a maradványokat egy limai lakóövezet közepén fedezték fel. A szakértők vizsgálatai szerint, az elhunytakat bebalzsamozták és szövetanyagokba csavarták, ám ahogy a képen is láthatók, nem lettek belőlük múmiák. A négy csontvázat, amelyet négy különböző sírban fedeztek fel, a kutatók az ősi ichma kultúrához kötik, amely a wari birodalom felbomlása után alakult i. sz. 1000 körül, és egészen az 1440-50-es évekig fennmaradt, és uralta a területet, majd végül beolvadt az inkák államába.

A „múmiákat”, amelyeknek a hajuk kivételesen jól megőrződött, eltemetőik arccal a tenger irányába fordították, melléjük pedig különböző, kerámiából és kézzel szőtt, természetes kelmékből készült sírmellékleteket helyeztek. A régészek még csak találgatni tudnak, hogy miért ebben a pozícióban temették el őket: úgy vélik, rituális oka lehet. Az inkák hite szerint (amely minden bizonnyal hasonlíthatott a kevésbé ismert ichma törzséhez) az istenek és a földi világ között különleges kapcsolat van. A múmiák pedig fontosabb alkalmakkor kapcsolatba tudnak lépni az égiekkel, ezért temették őket „megbecsült” helyekre, úgymint magaslatokra vagy templomok közelébe. Az ősi indiánok ezért balzsamokat és egyéb, a test kiszáradását eredményező anyagokat kentek az elhunytra, amivel megőrizték őket.

A 16. századi spanyolok annyira gusztustalannak és istentelennek találták ezt a rituálét, hogy a sírok kifosztása után elpusztították az ott talált múmiákat. Minden bizonnyal ezen kevésbé elfogadható eljárásnak köszönhetően nem találtak a kutatók értékesebb sírmellékleteket a most feltárt perui sírokban.

„A négy különálló sírban három nő és egy férfi maradványait tártuk fel, pontosan még nem tudjuk, mikor élhettek, de minden bizonnyal 1000 és 1450 között” – mondta Isabel Flores, a régészeti munkálatok vezetője. „Úgy véljük, a következő hetekben újabb, az ichma kultúrába tartozó sírokat fogunk még találni” – tette hozzá. A felfedezés megerősítette a korábbi felfedezést, hogy a mai Peru hatalmas területeit befolyása alá hajtó ichma kultúra Lima területén is otthagyta a lábnyomát.

Csak a perui fővárosban, Limában legalább 350 huaca található. Kecsua nyelven ezzel a szóval illetik ezeket a szertartásos komplexumokat, amelyek a spanyol kolonizáció előtt keletkeztek. Flores szerint az országban a most fellelt múmiák nyughelye, a Huaca Pucllana névvel illetett szertartásos komplexum az első olyan körzet, amely több mint 1500 éves ismert történelmi múltat mondhat magáénak, ugyanis a wari birodalom képviselői már i. sz. 6. században is nyomot hagytak maguk után.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai