Miért nem fürödtek az Új-Angliába érkező puritán telepesek?
2019. november 26. 12:44 Múlt-kor
Amikor 1620-ban a híres Mayflower nevű hajó a mai Massachusetts állambeli Plymouth leendő helyére érkezett, angol puritán telepes utasai nem voltak túl jó illatúak a korabeli őslakosoktól fennmaradt beszámolók szerint. Az itt élő, a vampanoag törzsszövetséghez tartozó népekkel szemben a puritánok ugyanis egyáltalán nem fürödtek rendszeresen: a patuxet nemzethez tartozó híres útikalauzuk, Tisquantum (akit a történelem legtöbbször Squanto néven emleget) még rá is próbálta őket venni (sikertelenül) a rendszeres mosakodásra.
Korábban
Különös elképzelések
A 18. század végéig Nyugat-Európában – társadalmi osztálytól függetlenül – igen ritkának számított a mai értelemben vett, teljes testes fürdés. XIV. Lajos francia király (ur. 1643-1715) például híresen mindössze háromszor vett fürdőt életében.
Mind a szegények, mind a gazdagok heti vagy napi rendszerességgel mosták meg arcukat, illetve kezüket vízzel, azonban Nyugat-Európában szinte senki sem fürdött rendszeresen vízben – a tisztaság gondolata egész egyszerűen nem függött össze a közgondolkodásban a vízzel.
A puritán telepeseknél ráadásul vallási oka is lehetett eme absztinenciának – a test vízben való elmerülését vélhetően egészségtelennek tartották, az ehhez való meztelenre vetkőzést pedig minden bizonnyal szerénytelennek vélték.
Habár léteztek mind Nyugat-Európában, mind a későbbi amerikai gyarmatokon fürdőházak, ezek nem a tisztálkodást szolgálták – elsősorban a tehetősebbek számára szolgáltak kikapcsolódásként, másrészt pedig egészségügyi megfontolásból látogatták őket az emberek. XIV. Lajos például mindháromszor orvosai javaslatára fürdött meg, hogy testrángásai alábbhagyjanak.
A 17. században a tisztaság fogalma a nyugat-európai emberek felfogásában sokkal inkább az alsóneművel volt összekapcsolva. A puritán telepesek is főként a ruhájuk alatt viselt fehér len alsóruhák cseréjével „tisztálkodtak” – elképzelésük szerint minél fehérebb volt alsóruhájuk, annál tisztábbak voltak.
Úgy gondolták, az alsónemű azzal, hogy magába szívja a test „tisztátalan” kibocsátásait – az izzadságot és egyéb szennyeződéseket – megtisztítja a viselőjét.
Éppen emiatt hagyták kilátszani nyakuknál a fehér lent – hogy mások láthassák, az illető mennyire tiszta (fizikai és morális értelemben is). Ebből a korból származik az ingek napjainkban is bevett hajtókája, illetve a lelkészek fekete ruhája alól a nyaknál kilátszó fehér csík is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap