Miért kellettek annyira a nácik térképei az amerikaiaknak a II. világháború végén?
2021. október 18. 07:25 Múlt-kor
A második világháború végének egyik közismert epizódja a német tudósokért és tudományos fejlesztésekért, eredményekért folyó versenyfutás. A rakétatechnikára, a sugárhajtóművekre és megannyi más futurisztikus találmányra köztudottan fájt a szövetségesek foga. E vetélkedésnek azonban volt egy mára szinte teljesen elfeledett epizódja is: a Harmadik Birodalom térképgyűjteményei és geodéziai adattárai bár nem hangzanak izgalmasnak, sorsdöntő jelentőséggel bírtak a hidegháború erőviszonyainak meghatározásában.
Korábban
Tudóskommandó a harcoló csapatok nyomában
Aachenért elkeseredett küzdelem folyt. Az amerikai repülők és tüzérség napokig puhították a német védelmet, majd tankok gördültek az ősi város – Nagy Károly birodalmának központja – utcáira, amelynek Hitler elrendelte a bármi áron való megtartását. Véres épületharc következett, mígnem 1944. október 21-én Aachen lett az első német város, amelyet elfoglaltak a szövetségesek.
Még jócskán törmelék borította az egykori császári főváros utcáit, amikor az amerikai hadsereg őrnagya, Floyd W. Hough két emberével november elején megérkezett. „Úgy tűnik, a város 98%-a elpusztult” – írta Hough egy Washingtonba címzett üzenetben. Az alacsony, komoly kinézetű 46 éves férfi arcát ritkuló vörös haja és piros drótkeretű szemüvege határozták meg.
Hough mérnöki diplomát szerzett a Cornell Egyetemen, a háború előtti időszakban pedig az amerikai szövetségi állam megbízásából ásványkincs-felmérő feladatokat látott el az ország nyugati felében, majd olajcégek megbízásából Dél-Amerika dzsungeleit térképezte fel. 1944 őszén azonban már egy különleges katonai hírszerzőegység vezetője volt.
Különleges, kék színű igazolványaikat a Szövetséges Expedíciós Haderő főhadiszállásán állították ki, ezekkel szabadon mozoghattak a harctéren a szövetséges csapatok állásai között anélkül, hogy bárki kérdőre vonhatta volna őket. Küldetésük lényege ugyanis annyira szigorúan őrzött titok volt, hogy az egység egyik tagja visszaemlékezése szerint csak azután bonthatta ki a parancsait tartalmazó borítékot, hogy az Európába tartó repülőgépe már két órája a levegőben volt. Aachenben a célpontjuk egy könyvtár volt.
A „HOUGHTEAM” néven ismert egység 19, gondosan válogatott tagból állt. Négyen magas szintű képzettséggel bíró civilek voltak: egy mérnök, egy térképész, aki korábban a Chicagói Egyetem térképgyűjteményének kurátora volt, egy öt nyelven beszélő nyelvész, illetve egy előkelő kentuckyi család sarja, aki egy katonai attasé gyermekeként jobbára Európa különböző fővárosaiban nőtt fel, és több európai nyelvet is kiválóan beszélt.
A csapat tagja volt továbbá tíz legénységi állományú katona. Egyikőjük egy japán tolmács volt, akit a CIA-előd OSS-től „kölcsönöztek”, mások pedig a titokzatos Katonai Hírszerzési Kiképzőközpont növendékei voltak a Maryland állambeli Camp Ritchie-ből. A „Ritchie-fiúk” közt voltak európai menekültek is, akik fogolykihallgatásban és a pszichológiai hadviselés más fortélyaiban részesültek oktatásban. Feladataik közé tartozott a civilek kikérdezése az ellenséges csapatmozgásokról, a zsákmányolt dokumentumok lefordítása, illetve természetesen a foglyok kihallgatása. A menekültek számára különleges lehetőség volt ez: bevethették nyelvismeretüket az őket hazájukból elüldöző ellenség legyőzésére.
A több mint 800 kilogrammnyi kamera és egyéb, mikrofilmes felvételek előállítására szolgáló felszerelés mellett a HOUGHTEAM mintegy 11 000 indexkártyát is hozott, amelyeken az amerikai hadsereg Katonai Térképészeti Szolgálatának meglévő anyagai mellett olyan célpontok listája szerepelt, mint a különféle műszaki egyetemek, könyvtárak, levéltárak és egyéb olyan intézetek, ahol az általuk keresett dokumentumokat tárolhatták. A listák emellett név szerint sorolták fel azon német tudósokat, akik feltehetően együttműködnének velük, illetve azokat, akikben egyáltalán nem bízhattak meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap