Miért helyeztek szögeket ellenségeik koponyáiba Spanyolország lakói a vaskorszakban?

A kép illusztráció. Egy filiszteus férfi koponyája.

A mai Spanyolország területén élő őskori emberek különböző okokból vágták le a halottak fejét és vertek át óriási szögeket a koponyájukon: egyrészt ellenségeiket akarták megfélemlíteni, másrészt bizonyos ünnepek során rituális célokból.

A kutatók hét levágott koponyát vizsgáltak meg az Ibériai-félsziget délkeleti partvidékén található két régészeti lelőhelyről, azzal a céllal, hogy megállapítsák, honnan származtak a lefejezett emberek.

Büntetés vagy jutalom?

A kutatócsoport szerint, ha a koponyák nem a mai Spanyolország területéről származtak, akkor valószínűleg hadi trófeaként szolgáltak. Míg, ha helyi eredetűek, akkor valószínűleg a törzsek elöljáróit részesíthették ilyesfajta temetésben.

A beszámoló alapján de la Fuente-Seoane és munkatársainak a stronciumizotóp-elemzés segítségével sikerült megállapítaniuk, hogy a hét ember közül kivolt helyi, és ki érkezett távoli vidékről. Ez a technika segített felfedni, hogy honnan származtak az egyének, mivel a stroncium elem a növekedés során bekerült a csontokba és a fogakba, és mennyiség alapján könnyen meg lehetett állapítani, hogy milyen táplálkozási lehetőségei voltak az adott személynek. Ezáltal pedig azt, hogy melyik területről származott.

Az elemzésből a kutatók megtudták, hogy a Puig Castellar lelőhelyen talált négy levágott fejből három nem helyi személytől származott, míg Ullastret lelőhelyen a három koponya közül csak egy. Mindkét régészeti lelőhely korábban nyüzsgő város volt. A második pun háború pusztításai során azonban elhagyatottá váltak.

De la Fuente-Seoane így arra a megállapításra jutott, hogy a lefejezés mindkét helyszínen más célt szolgálhatott.

A kutatók a levágott fejek lelőhelyeit is megvizsgálták. Puig Castellarban az összes nem helyi koponyát külső falakon vagy azok közelében találták, ami arra utalt, hogy a felszögezett koponyákat  láthassák az emberek. Ezzel az volt a céljuk az volt, hogy demonstrálják a hatalmukat és félelmet ébresszenek ellenségeik szívében.

Tisztelet az ősöknek?

Ullastretben viszont a helyi koponyákat lakóházakban találták, ami arra utalt, hogy a közösség fontos tagjainak emlékére tisztelegjenek.

Ezek az eredmények összhangban vannak a görögök és rómaiak történelmi beszámolóival. Az ókori szerzők azt írták, hogy a dél-franciaországi gallok levágták az ellenségeik fejét, és dobozokban tartották, az ibériai zsoldosok pedig lándzsáikon hordták a felnyársalt nemeziseik testrészeit.

A történészek azonban figyelmeztettek, hogy még több mintára van szükség, hogy a koponyák rendeltetésének problémáját minden kétséget kizáróan eldönthessék.

A Live Science cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai