Mi okozta pontosan a Római Birodalom bukását?

Kísérlet a birodalom reformjára

A harmadik századi válságon a birodalom sikeresen úrrá lett. A reformok Diocletianus császár nevéhez fűződtek, aki az első olyan császár volt hosszú idő után, aki egy évtizednél tovább képes volt megtartani a hatalmát.

Központosította a császári hatalmat, de egyszersmind meg is osztotta azt: társcsászárt vett maga mellé, majd mindketten egy további társcsászárt választottak, ami megkönnyítette a távoli provinciák kormányzását is.

A megcsappant hadsereget feltöltötte, kötelezte a nagybirtokosokat, hogy a birtokaik méretéhez képest megfelelő számú katonát állítsanak ki. Elkülönítette a csak határőrzésre szánt, helyben állomásozó egységeket azoktól, akiket mozgó tartalékként lehetett bevetni. Az így megnövekedett költségeket viszont a megnövekedett adóterhek biztosították.

Diocletianus császár mellszobra

A gazdaságot tartós értékálló aranypénz verésével próbálta helyrerázni, és mikor a lakosság, a korábbi tapasztalatokból kiindulva, elkezdte felhalmozni az értékes nemesfémből készült érméket, akkor a császár központilag szabályozta az árakat és a munkabéreket.

A központosított hatalom részeként a császár erősíteni kívánta a saját kultuszát, és mikor a keresztény közösségek ellenálltak, akkor a birodalom történetének utolsó nagyszabású keresztényüldözésébe fogott.

A reformok egy része kudarcnak bizonyult, de arra alkalmas volt, hogy megállítsa a birodalom szétesését. A szétosztott császárság eredményesen tudta felvenni a küzdelmet a barbárokkal, viszont megágyazott a különböző polgárháborúknak.

A küzdelmekből kiemelkedő Constantinus császár 313-ban engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását a birodalomban. A birodalom megosztása viszont egyre tartósabbá vált, 395-től kezdve pedig véglegesen Nyugat-, és Keletrómai Birodalomra oszlott a császárság.

1. A zeniten
2. A harmadik századi válság
3. Kísérlet a birodalom reformjára
4. A Nyugatrómai Birodalom vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek