Mi köze volt Drakula grófnak egy 19. századi járványhoz Írországban?

A halál köde az ír partokon

Stoker igen távol helyezi a vámpír gróf tanyáját a történelmi Drăculea lakhelyétől (aki csak akkor tartózkodott Erdélyben, amikor elűzték Havasalföldről, és a magyar korona oltalmát kereste), az egyetlen valódi várral sem összeegyeztethető (ma Romániában éppen emiatt több középkori várat, köztük Törcsvár, Argyasudvarhely és Vajdahunyad erődítményeit is „Drakula váraként” prezentálják a turistáknak), a regényben leírt, a Borgói-hágótól délre tehető helyszínen nincs ilyen épület.

Felmerül tehát a kérdés: milyen forrásból merített a regény egyéb részleteihez Stoker? Honnan eredhet a vérszívó élőhalott képe, amely harapásával magához hasonlóvá változtatja az embereket?

A választ Sligo festői szépségű városa rejtheti – legalábbis Marion McGarry, a Sligói Stoker Társaság elnöke szerint. A társaság aprólékos kutatásai során mélyen beleásta magát Stoker regénye és a sligói kolerajárvány kapcsolatába, az eredmények pedig igen meggyőzőek.

McGarry szerint Stokerra édesanyja, Charlotte Thornley a járványról készített leírása volt a legnagyobb hatással. Thornley családjával együtt eleinte otthon próbálta meg átvészelni a járványt, végül azonban elhagyták a halál lepte várost.

A borzalmas részletekben gazdag esszé egészen 2018-ig rejtve maradt egy dublini levéltárban, míg a Sligói Stoker Társaság meg nem találta és 2019-ben ki nem adta.

„Bram felnőttkorában megkérte édesanyját, írja le neki a járvánnyal kapcsolatos emlékeit, és ezt a sligói járványról saját történeti kutatásaival egészítette ki” – mondta el McGarry. „Az esszé felszíne alatt kapargatva számos párhuzamot találtam a Drakulával. Charlotte szerint például a kolera a kikötőn keresztül érkezett, a szárazföldön pedig képes köd formájában terjedni – ahogy Drakula gróf is, aki maga is megfertőz embereket ismeretlen ragályával.”

A legerősebb kapcsolódási pont azonban McGarry szerint a regény főgonoszának köztes állapota – egyszerre élő és halott, és a szülőföldjét tartalmazó koporsóba kell rendszeresen visszatérnie – és Thornley élve eltemetett fertőzöttekről szóló leírása közti összefüggés.

Stoker ugyanis igencsak morbid érdeklődést tanúsított e részlet iránt – olyannyira, hogy a regény eredeti munkacíme Az élőhalott volt, amelyet a kiadó változtatott Drakulára.

1. Egy kihalt város rejtett titkai
2. A halál köde az ír partokon
3. Élők, holtak és élőholtak
4. Vámpírok és turizmus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején