Mi köze a titokzatos esernyős embernek Kennedy meggyilkolásához?

Az egyik eseményről készített felvételen látszik, ahogy egy férfi nyitott esernyővel áll az út mellett, nem messze attól a ponttól, ahol a végzetes lövések eldördültek. Ez az egybeesés túlzottan különös volt számos kutató számára, hogy figyelmen kívül hagyják, így több elmélet is felbukkant, amelyek közül volt, amelyik az esernyős férfit a gyilkosként azonosította (eszerint az esernyőből lőtt ki egy speciális lőszert), mások pedig csak a merénylő segítőjét vélték felfedezni benne. A mozdulatait tökéletesen időzített jelzéseknek tekintették, amelyekkel a férfi az elnök gyilkosának segített.

Az összeesküvés-elméletek annak ellenére jelentek meg, hogy a dallasi rendőrség mindössze néhány órával az 1963. november 22-i merénylet után bejelentette, hogy elfogtak egy gyanúsítottat, akit hamarosan Lee Harvey Oswaldként ismert meg a világ. A bizonyítékok ugyanis nem mindenkit győztek meg arról, hogy a valódi tettest kapták el.  

Az első jelentések arról adtak hírt, hogy a lövéseket egy iskolai könyvraktár egyik ablakából adták le, és ezt megerősítette az a tény is, hogy üres töltényhüvelyeket találtak a helyszínen. Minden arra utalt, hogy a tettes valóban Oswald volt: mesterlövészként szerzett katonai tapasztalata, marxizmusban való hite, néhány évvel a merénylet előtt tett szovjetunióbeli látogatásai is ezt támasztották alá, a szkeptikusoknak azonban ez nem volt elég, épp ellenkezőleg. Minden túlságosan a helyén volt, ez pedig felkeltette a gyanújukat.

Nem sokkal később a raktár több munkatársa is megerősítette, hogy a merényletet követően látták a férfit, amint kifutott az épületből, ez azonban nem annyira meglepő, mivel Oswald ekkoriban a raktárban dolgozott. Az, hogy Jack Ruby néhány nappal később lelőtte a feltételezett merénylőt, további táptalajt biztosított az összeesküvés-elméletekre fogékony embereknek, akik azóta sem találtak megnyugvást a hivatalos magyarázatban.

Az egyik legfőbb gyanúsítottjuk az „esernyős ember” volt. A Louie Steven Wittként azonosított férfi 1978-ban lépett a nyilvánosság elé, és meghallgatásán elmondta, még mindig megvan az esernyő, amelyet a gyilkosság napján magával hordott, és kifejtette: egészen addig nem tudott róla, hogy személye, pontosabban a merényletben játszott szerepe milyen komoly vita tárgyát képezte. Witt elmondta, a különös gesztussal az volt a célja, hogy tiltakozzon JFK édesapja, Joseph Kennedy ellen, aki londoni amerikai nagykövetként támogatta a nácikkal megbékélési politikát folytató Neville Chamberlain miniszterelnököt. A fekete esernyő Chamberlain védjegyének számított, és az esernyő magasba tartásával Witt saját bevallása szerint mindössze a nácikkal való kiegyezést sürgető kormányfőt támogató Kennedy család magatartása ellen szeretett volna tiltakozni. A performansz kivitelezésének módja tehát valóban különös volt, ám semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy a rosszkor rossz helyen lévő Wittnek bármilyen köze lenne a gyilkossághoz. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő