Mi fán terem a háztartási régészet?

Bírálatok

A háztartási régészet praxisát természetesen sokan kritikával kezelik. Szerintük a régészek nem tudják függetleníteni magukat saját mindennapi tapasztalataiktól, ezért az így született hipotézisek sokkal inkább a kutató kulturális hátteréről, a kortárs világról, mint a kutatott társadalomról szólnak. Ugyanakkor azt is mondják, hogy a régészet számára a háztartások láthatatlanok, a bennük működő emberi viszonyokat, rokoni kapcsolatokat nem lehet feltárni, sőt a gyakran használt antropológiai, néprajzi és történeti párhuzamok is félrevezetők lehetnek.

A kritikák ellenére a vizsgálatok mégis eredményesek. Ennek egyik oka, hogy a tárgyközpontú megközelítéssel szemben integratív, megköveteli minden archeometriai specialista közreműködését, kulturálisan értelmezi az utóbbiak ada-tait. A háztartási régészet nemcsak egy téma, divatos diskurzus, hanem kutatási stratégia.

Fábián Szilva disszertációjának célkitűzése például abból a feltevésből indult ki, hogy a háztartások régészeti azonosíthatósága még akkor is lehetséges, ha az általa vizsgált badeni kultúra időszakához hasonlóan nem egyértelműen fedezhetők fel a lakóépületek nyomai. A háztartási egység azonosításához egyfajta inverz gondolatmenetet követett, a feltárt településeken a háztartási egységeket a megfigyelt és statisztikailag bizonyított objektumcsoportosulások alapján körvonalazta, a mindennapi élet nyomait kutatva.

A maradandó nyomokat hagyó gödrök jellegzetes módon kapcsolódnak a lakóépületekhez, még akkor is, ha a ház szerkezetének nyomai nem őrződnek meg. A dolgozat bizonyíték arra, hogy elegendő mennyiségű adat elemzésével, jó kérdések felvetésével a szerves maradványok eloszlásából, az összefüggések interdiszciplináris vizsgálatából, mintázatuk feltérképezésével korábban elképzelhetetlen információk birtokába juthatunk egy adott közösség életmódjáról.

Az új szempontok segítségével akár a korábban feltárt leletanyag is másféle értelmezést nyerhet. Az utóbbi idők gyors ütemű feltárásainak nemcsak az a következménye, hogy több ezer objektumot tártak fel, ahonnan milliónyi leletanyag került elő, hanem az is, hogy a régészetnek el kell magyarázni, hogyan éltek ezeken a területeken az emberek, miként rekonstruálható az életmódjuk. A már említett késő rézkori kutatások során hiába nem került elő lakóház, a nagyszámú leletanyagnak, a számos feltárt gödörnek, az összesítő térképeknek köszönhetően meghatározható, mekkora területre terjedt ki az egyes háztartások aktivitási zónája. Így az épületek hiánya és a többi lelet által kínált nyom mégiscsak lehetővé teszi, hogy megismerjük a badeni komplexum rejtélyes lakóinak világát.

1. Önálló kutatási irány
2. Egyre nagyobb a szerepe
3. Bírálatok
4. Mi a helyzet a múzeumokkal?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén