Mi állította meg Hannibált Róma kapuinál?
2021. április 7. 15:16 Múlt-kor
Korábban
Pár lépésre Rómától
Hannibál seregének ekkor már csak 80 mérföldet kellett volna megtennie, hogy elérje Rómát. Ez kevesebb, mint tíz napi menetelésnek felel meg. Ekkoriban jelentős római katonai erő már nem állt a pun hadvezér útjában, így minden adott volt ahhoz, hogy az utolsó csapást is bevigye a köztársaságnak.
Ezek után azonban jogosan tehető fel a kérdés: miért nem próbálta meg bevenni Rómát Hannibál? Egyértelmű válasz nincs, a történészek azonban az elmúlt évezredek folyamán számos válaszlehetőséget vázoltak fel.
Míg Livius nem tett említést arról, hogy a pun stratégának lett volna ilyesfajta szándéka, Polübiosz úgy vélekedett, hogy a pun hadvezér még nem látta elérkezettnek az időt a metropolisz elleni offenzívára.
A legtöbben a görög történetíró magyarázatát el is fogadták. Az emellett érvelő szakértők szerint Hannibál nem rendelkezett megfelelő létszámú haderővel Róma elfoglalásához, és ha a várost ostrom alá is vették volna a pun seregek, a rómaiak a Tiberisen fenntartott utánpótlási vonalát nem tudták volna blokád alá venni, vagyis a város kiéheztetése nem jöhetett számításba.
Ráadásul az offenzívához szükség lett volna megfelelő ostromgépekre is, amelyek azonban nem álltak Hannibál rendelkezésére, megépítésük pedig roppant időigényes folyamat lett volna. Ez a pun sereget minimum hónapokra, de inkább évekre lefoglalta volna, és a mozgó háborút – amelyben a pun vezér elképesztő stratégiai képességei a leginkább érvényesülhettek – állóháborúvá merevítette volna.
Ez persze kiváló alkalmat jelentett volna a római haderőnek, hogy összeszedje magát, és újult erővel vegye fel a harcot a betörő ellenséggel szemben. Emellett nem szabad elfelejteni – mondják az elmélet mellett kardoskodó történészek –, hogy Rómát az Kr. e. 4. század végén bekövetkezett gall betörés után jelentősen megerősített ún. Servius-féle városfal védte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
