2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Mesterséges forradalom: konteók a Ceaușescu diktatúra végóráiban

2021. december 24. 08:54 Bandi István

A román társadalom az 1980-as évek végére elérte tűrőképessége határait. Az alapvető áruk hiánya, a boltok előtt kígyózó sorok, a háborús időkre jellemző jegyrendszer és a szellemi fásultság eluralkodott a mindennapokon.  Az ország első számú vezetőjének, Nicolae Ceaușescunak a megalomániája és erőltetett szisztematizálási elképzelései a gazdaság és az ipar leépüléséhez vezettek, amit csak felerősített a korábbi években felhalmozott hitelek visszafizetésének rögeszméje. 1989 decemberére az országban pattanásig feszült a helyzet.

A Ceaușescu-diktatúra végórái
A Ceaușescu-diktatúra végórái – a hatalom birtokosai 1989 decemberén elvesztették az irányítást az események felett

Tőkés László református lelkész elmozdításának hatására 1989. december 15-én Temesváron tüntetések kezdődtek, s a város néhány óra múlva csatatérré változott. A belügyi és katonai vezetés erőszakos fellépésre adott parancsot, de még a fegyverhasználat sem vezetett eredményre, amelynek köszönhetően december 20-án a város gyakorlatilag kivívta függetlenségét.

Olaj a tűzre

A helyszínre küldött rendőr- és hadseregtábornokok, a helyi és központi politikai vezetők az új hatalom kegyeiért versengve, egymást nem kímélve próbálták bizonygatni, hogy nem felelősek az elkövetett gyilkosságokért. Azonban Bukarestben is egyhamar tüntetések kezdődtek, főleg annak hatására, hogy az iráni látogatásából hazatérő Ceauşescu a televízióban kijelentette, hogy huligánok akadályozták a törvényes intézkedést (Tőkés László kilakoltatását), illetve nyíltan támadták Románia „területi integritását” és „társadalmi berendezkedését”, miközben idegen államok titkosszolgálataival álltak kapcsolatban.

A román állambiztonság, a Securitate sugallta beszéd nem bizonyult meggyőzőnek, ugyanis december 21-én a temesvári események elítélésére a bukaresti Központi Pártbizottság székháza elé összehívott gyűlés résztvevőinek egy jelentős része rendszerellenes tüntetőként az utcákon maradt. A katonai és rendőri szervek erőszakos fellépésének következtében rengetegen haltak vagy sérültek meg, a megmozdulások 22-én reggel mégis újult erővel folytatódtak: a Ceaușescu-házaspár végül helikopterrel menekült el a fővárosból.

Inváziós paranoia

A december 22-ig elkövetett tömeges gyilkosságért sem a hadsereg, sem a Securitate nem ismerte el felelősségét, sőt, a román külügyminiszter egyértelművé tette a bukaresti magyar nagykövetségen Rudas Ernő számára, hogy szerinte a temesvári felforgató tevékenységet Magyarország is támogatta. A magyar ügyvivő határozottan tiltakozott, és rágalomnak nevezte a román közlést.

Az összeesküvés-elmélet következő fokozata az volt, amikor Ceauşescu ugyancsak december 20-án magához kérette a bukaresti szovjet ügyvivőt, és kifejezte rosszallását amiatt, hogy Eduard Sevardnadze külügyminiszter Brüsszelben sajnálatosnak minősítette a temesvári tüntetés vérbe fojtását. Ceauşescu kijelentette, megítélése szerint a temesvári tömegoszlatás a Varsói Szerződéssel összhangban történt, ezért követelte, hogy a szovjet vezetés állítsa le a katonai szövetség Románia ellen irányuló támadásait.

Ezt követően Ion Stoian külügyminiszter külön közölte az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária nagyköveteivel: bizonyítékaik vannak arra, hogy a Szovjetunió fegyveres inváziót készít elő Románia ellen. Természetesen a szovjet diplomácia válasza sem maradt el: megüzenték, hogy különösen nehezményezik a katonai beavatkozás tervével kapcsolatos koholmányokat.

Nem ellene, mellette

Román levéltári forrásokban olvasható, hogy a zöld határon Magyarországra átjutott menekülők olyan hírekkel érkeztek, amelyek szerint a Securitate tisztjei tudatosan próbálták elhitetni: ami Romániában történt, az is csak a magyar propagandaszervek hisztériakeltése miatt alakulhatott ki, és a város lakossága csakis e külső bátorítás következtében támadt rá a rendőrségre.

A Magyarországról visszatoloncolt személyeket a román állambiztonságiak alaposan kihallgatták, és ezek alapján elemezni próbálták a magyar titkosszolgálati lépéseket, és elszántan keresték az ügynököket. A Securitate parancsnoka, Iulian Vlad vezérezredes is hangot adott felháborodásának, hogy a kémelhárítás alacsony hatékonyságú munkája miatt nem találtak magyar beavatkozásra utaló nyomokat. Mindez Ceaușescu hatalmának összeomlása után rögvest lekerült a napirendről.

Beszédes, hogy Vlad tábornok és a Securitate más főtisztjei a törvényi rendelkezések mögé bújva később úgy emlékeztek vissza, hogy ők tájékoztatták a párt vezetőségét a történtekről, de a vérontásban nem vettek részt, sőt, határozottan állították, hogy a Securitate inkább a forradalom győzelméhez járult hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Ahol minden elkezdődött: Temesvár, 1989 (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás)1988 szilveszterén valószínűleg eltérő forgatókönyvre koccintottakCeaușescu 1988 szilveszterén még a biliárdgolyókat bűvölteHiába hivatkoztak külső fenyegetésre és magyar propagandára, a tüntetések folytatódtak
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár