Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét
2018. november 23. 18:53 Múlt-kor
Évmilliókkal ezelőtt Afrika – és más kontinensek is – számos különféle nagytestű emlősnek adtak otthont. Napjainkra mindössze a zsiráf, az orrszarvú, az elefánt, illetve a vízilovak maradtak fenn. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a néhai állatfajok kipusztulásának közvetlen oka az volt, hogy az ősemberek megtanultak eszközöket készíteni és vadászni rájuk. Az új vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a folyamat már jóval korábban elkezdődött.
Korábban
Ha manapság nagytestű állatokat akarunk látni, akkor – kevés kivételtől eltekintve – Afrikába kell mennünk. Pedig 50 ezer évvel ezelőtt, szinte még valamennyi kontinens büszkélkedhetett hasonló teremtményekkel. Észak-Amerika és Eurázsia pusztáit gyapjas mamutok rótták, Ausztráliában óriáskenguruk ugráltak, Madagaszkár szigetén pedig akár gorilla méretű lemúrokkal is találkozhattak volna a korabeli emberek.
Az elmúlt 50 ezer év folyamán aztán eme állatfajok szinte kivétel nélkül kihaltak és Afrikában is mindössze a zsiráfok, a rinocéroszok, az elefántok és a vízilovak maradtak fenn. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy ez a tömeges kihalás nagyban annak volt köszönhető, hogy az előemberek megtanultak eszközöket használni és készíteni, majd azokkal levadászni a hatalmas termetű élőlényeket.
A Utahi Egyetem kutatócsoportja, Tyler Faith vezetésével a közelmúltban újra vizsgálat alá vonta a kérdést. Elemzésük során egy hét millió éves intervallumban vizsgálták a Kelet-Afrikában előkerült állatmaradványokat és arra a megállapításra jutottak, hogy a nagytestű növényevők kihalása – amely jellemzően egy hosszú folyamat – mintegy 4,6 millió évvel ezelőtt kezdődött meg, tehát jóval korábban, minthogy az első vadászok fenyegetni kezdték volna őket.
A kutatók által felvázolt új modell a klímaváltozást nevezi meg „fő felelősként” a mára legendássá vált állatok kihalásával kapcsolatban. A légkörben található szén-dioxid mennyiségének csökkenése ugyanis a fás területek csökkenését vonta magával. A füves puszták térnyerésével azonban a hatalmas testű növényevők elvesztették természetes élőhelyüket, ami korábban táplálékkal és védelemmel is ellátta őket. A növényevők pusztulása pedig hosszú távon maga után vonta a nagytestű ragadozók – például a kardfogú tigrisek – kihalását is, hiszen számukra éppen a növényevők jelentették a fő táplálékforrást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.