Megoldódhat a „toronyba zárt hercegek” rejtélye: valóban III. Richárd angol király ölethette meg unokaöccseit
2021. február 7. 15:49 Múlt-kor
Korábban
Fél évezredes rejtély
A két gyermek rejtélyes eltűnése több mint 500 éve nem ereszti a közgondolkodást, Morus leírása pedig borzalmas részletekkel látja el az olvasót. Az urnán, amelyben a hercegek feltételezett hamvai nyugszanak, az áll: „Párnákkal fojtották meg őket szószegő nagybátyjuk, Trónbitorló Richárd parancsára. Haláluk messze gyűrűző következményekkel járt a teljesYork-, illetve Plantagenet-ház számára, amely III. Richárd halálával aztán végleg elvesztette a trónt.
IV. Eduárd, a „toronyba zárt hercegek” apja azáltal lett király, hogy mind apai, mind anyai ágon leszármazottja volt III. Eduárdnak (ur. 1312-1377). Az 1460-as wakefieldi csatát követően, amelyben mind apja, mind bátyja elestek, ő vált a York-ház királyjelöltjévé, és sikeresen megdöntötte VI. Henrik (ur. 1422-1461) uralmát. Az ekkor 19 éves király 1483-ban bekövetkezett hirtelen haláláig uralkodott.
Számos gyermeke volt, köztük V. Eduárd, annak öccse, Richárd yorki herceg, valamint Erzsébet hercegnő, aki végül Tudor Henrikhez (a későbbi VII. Henrikhez) ment feleségül.
Miután öccse megölette Eduárd fiait, maga foglalta el a trónt, azonban uralma nem tartott sokáig: 1483-ban, a bosworthi csatában a meggyilkolt hercegek sógora, Tudor Henrik katonái végeztek vele.
III. Richárd maradványait 2012-ben, egy leicestershire-i parkoló alatt fedezték fel. A csontváz alapján megállapítható, hogy a király valóban súlyos gerincferdülésben szenvedett, továbbá mintegy tíz sebesülés számolható össze rajta a halál időpontjából. A két, halálosnak tekinthető fejsérülést vélhetően alabárddal okozták.
A csontokon emellett megfigyelhető több, megalázónak szánt sérülés – például egy karddöfés a fenék jobb felébe –, amelyeket vélhetően a halált követően ejtettek.
A „toronyba zárt hercegek” rejtélye először az 1670-es években kapott új lendületet, amikor a londoni Towerben gyermekcsontok kerültek elő. A westminsteri apátságban újratemetett maradványokat az 1930-as években ismét megvizsgálták, azonban a korabeli tudományos módszerekkel nem sikerült megállapítani sem a gyermekek nemét, sem a csontok pontos korát.
Habár újra és újra felmerül az igény a maradványok modern tudományos eszközökkel történő vizsgálatára, 2013-ban nyilvánosságra került, hogy az anglikán egyház – melynek fője az uralkodó, II. Erzsébet – eddig minden szakértő megkeresését elutasította. Azzal érvelnek, hogy egy ilyen vizsgálat precedenst teremtene arra, hogy a westminsteri apátságban eltemetett számos híres személy sírját ilyen-olyan elméletek tesztelése érdekében bolygassák.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.
