Megoldódhat a „toronyba zárt hercegek” rejtélye: valóban III. Richárd angol király ölethette meg unokaöccseit

Fél évezredes rejtély

A két gyermek rejtélyes eltűnése több mint 500 éve nem ereszti a közgondolkodást, Morus leírása pedig borzalmas részletekkel látja el az olvasót. Az urnán, amelyben a hercegek feltételezett hamvai nyugszanak, az áll: „Párnákkal fojtották meg őket szószegő nagybátyjuk, Trónbitorló Richárd parancsára. Haláluk messze gyűrűző következményekkel járt a teljesYork-, illetve Plantagenet-ház számára, amely III. Richárd halálával aztán végleg elvesztette a trónt.

IV. Eduárd, a „toronyba zárt hercegek” apja azáltal lett király, hogy mind apai, mind anyai ágon leszármazottja volt III. Eduárdnak (ur. 1312-1377). Az 1460-as wakefieldi csatát követően, amelyben mind apja, mind bátyja elestek, ő vált a York-ház királyjelöltjévé, és sikeresen megdöntötte VI. Henrik (ur. 1422-1461) uralmát. Az ekkor 19 éves király 1483-ban bekövetkezett hirtelen haláláig uralkodott.

Számos gyermeke volt, köztük V. Eduárd, annak öccse, Richárd yorki herceg, valamint Erzsébet hercegnő, aki végül Tudor Henrikhez (a későbbi VII. Henrikhez) ment feleségül.

Miután öccse megölette Eduárd fiait, maga foglalta el a trónt, azonban uralma nem tartott sokáig: 1483-ban, a bosworthi csatában a meggyilkolt hercegek sógora, Tudor Henrik katonái végeztek vele.

III. Richárd maradványait 2012-ben, egy leicestershire-i parkoló alatt fedezték fel. A csontváz alapján megállapítható, hogy a király valóban súlyos gerincferdülésben szenvedett, továbbá mintegy tíz sebesülés számolható össze rajta a halál időpontjából. A két, halálosnak tekinthető fejsérülést vélhetően alabárddal okozták.

A csontokon emellett megfigyelhető több, megalázónak szánt sérülés – például egy karddöfés a fenék jobb felébe –, amelyeket vélhetően a halált követően ejtettek.

A „toronyba zárt hercegek” rejtélye először az 1670-es években kapott új lendületet, amikor a londoni Towerben gyermekcsontok kerültek elő. A westminsteri apátságban újratemetett maradványokat az 1930-as években ismét megvizsgálták, azonban a korabeli tudományos módszerekkel nem sikerült megállapítani sem a gyermekek nemét, sem a csontok pontos korát.

Habár újra és újra felmerül az igény a maradványok modern tudományos eszközökkel történő vizsgálatára, 2013-ban nyilvánosságra került, hogy az anglikán egyház – melynek fője az uralkodó, II. Erzsébet – eddig minden szakértő megkeresését elutasította. Azzal érvelnek, hogy egy ilyen vizsgálat precedenst teremtene arra, hogy a westminsteri apátságban eltemetett számos híres személy sírját ilyen-olyan elméletek tesztelése érdekében bolygassák.

1. Új szereplők, új fejlemények
2. Fél évezredes rejtély

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?