Meggyőződéses nácivá vált a részecskeszámlálót feltaláló Hans Geiger

Mazsolás puding, aranylemez és a selyempapírra kilőtt gránát

A Rutherford vagy Geiger-Marsden-kísérlet 1909 és 1911 között zajlott le. Ennek során alfa-részecskékkel bombáztak egy vékony aranylemezt. Az 1910-es évek végére sokan sokféleképpen gondolkodtak az atom szerkezetéről.

Thomson „mazsolás puding” modellje szerint a negatívan töltött részecskék, az elektronok a pozitív töltésű anyagot ugyanúgy pettyezték be, mint a mazsolák a pudingot. Thomson szerint az atom belsejében az anyag többé-kevésbe egyenletesen oszlik el, eszerint az alfa részecskéknek eltérülés nélkül, lassulva kellene a lemezen keresztülhaladniuk, mint a puskagolyó a vízben. Geigerék kísérletében azonban néhány hélium atommag iránya jelentősen megváltozott.

Az eredmény mindenkit meglepett. Rutherford erre így emlékezett vissza: „Határozottan ez volt a leghihetetlenebb eredmény, amellyel életemben találkoztam. Majdnem olyan hihetetlen volt, mintha valaki egy 15 hüvelykes gránáttal egy selyempapír-darabkára tüzelne, és az visszatérve őt magát találná el.”

Geiger és Marsden mérési eredményei bizonyították Rutherford hipotézisét. A türelmes és kitartó munkájuk elvezetett az atommag felfedezéséhez, ami egész világképünket megváltoztatta. A Rutherford-féle szórási kísérlet eredményeként Ernest Rutherford és a kutatásával idekapcsolódó Niels Bohr egy olyan atommodellt alkotott meg, amelyben a pozitív töltésű atommagot a negatívan töltött elektronok felhője veszi körül.

Megmérték azt is, hogy egy átlagos atommag mérete úgy aránylik az egy méterhez, mint a gombostű feje a Föld-Nap távolsághoz. Emellett a szóratási (ütköztetési) kísérletek bevezetésével a mérési eljárásokat is forradalmasították. Ennek során részecskenyalábot bocsátanak céltárgyakra, és megfigyelik, hogy a részecskék hogyan szóródnak szét a céltárgy atommagjain.

Geiger első világháborús katonai szolgálata után Berlinbe költözött. Tanítványával, Walter Müllerrel továbbfejlesztette részecskeszámlálóját és 1928-ban elkészítették a később róluk elnevezett számlálócsövet, a Geiger-Müller-számlálót. A részecskeészlelők (detektorok) működés közben minden egyes nagyenergiájú részecske becsapódásakor jellegzetes kattogó hangot adnak. A részecskekutatás alapeszközének számító berendezés emellett számtalan más célra is alkalmas, a kozmikus sugárzás mérésére és radioaktív kőzetek felkutatására is.

Geiger a következő évben a tübingeni egyetem professzoraként a kozmikus sugárzást kutatta, megfigyelte az úgynevezett légi záporokat, melyek akkor keletkeznek, amikor a bolygónkat elérő sugárzás kölcsönhatásba lép a légkör molekuláival.

Mire 1937-ben a berlini Tudományos Akadémia tagjává választották, már meggyőződéses nemzetiszocialista volt. Azokat a zsidó kollégáit is feladta, akik korábban segítették őt, és részt vett a Harmadik Birodalom atomfegyverprogramjában is.

1. Alapvető felfedezések kora
2. Mazsolás puding, aranylemez és a selyempapírra kilőtt gránát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot