Megfejthették a középkor legtitokzatosabb irományát, a Voynich-kéziratot
2017. szeptember 11. 18:01
Korábban
Kézenfekvő megfejtés?
Nicholas Gibbs, a középkori orvosi iratok szakértője most egy, a korábbiaknál jóval prózaibb megoldással állt elő a rejtélyes kéziratot illetően. A British Times Literary Supplement című folyóiratban megjelent cikkében kifejti, szerinte a szöveg egyszerű latin rövidítéseket és ligatúrákat (betűösszevonásokat) tartalmaz. „A különleges gyorsírás során egy-egy szóból kiválasztott a szerző néhány betűt, amelyek leírva az egész szót jelentették” – magyarázta Gibbs.
Olykor ezeket össze is vonta, minek köszönhetően sokan egy eddig ismeretlen nyelvre gondolhattak. A régi magyar szövegekben is megtalálható ligatúrákra, vagyis betűösszevonásra egyébként a legjobb példa a ma is használt „&” jel, amely az „e” és a „t” betűket foglalja magába (et), amely latinul az „és” szót jelenti. A szakértő szerint a szöveg legtöbb szimbóluma nem egy betűt, hanem egy egész szót jelöl.
A Voynich-kézirat értelmezése szerint egyfajta orvosi enciklopédia lehet, amely részletes információkkal bír a különféle nőgyógyászati gondok kezelésére alkalmas gyógynövényekről. Gibbs szerint a középkorban sok helyen elterjedt és ismert gyógymódokról szólnak a rajzok. A szövegbeli rövidítések pedig bárki számára ismerősek lehetnek, aki kicsit is járatos az orvostudományban: aq = aqua (víz), dq = decoque / decoctio (főzet), con = confundo (elegy, keverék), ris = radacis / radix (gyökér), s aiij = seminis ana iij (3 szem mindegyikből).
Mindez összeegyeztethető azzal a korábbi elmélettel, amely szerint a kézirat eredete a 13. században élt angol tudós, Roger Baconhoz köthető, aki többször is titkos jelekkel próbálta meg elrejteni munkáit az egyház képviselőinek kíváncsi és szigorú szemei elől. A titkos nyelvezetet látván pedig nem csoda, ha számos kutatónak az jutott az eszébe, hogy a rejtélyes kóddal valami nagyon fontos dolgot akart leplezni.
Többek között második világháborús kódfejtők is próbálkoztak a feltörésével, teljesen sikertelenül. Sokan egyébként még most is úgy vélik, hogy egy átverésről van szó. „Számos titkosított szöveget ismerünk a középkor óta, amelyek 99,9 százalékát már feltörtünk” – mondta a BBC-nek Klaus Schmeh kriptográfus. „Ha nem csupán néhány töredék, hanem – mint a kézirat esetébe is – egy egész könyv áll a rendelkezésünkre, viszonylag könnyen fel lehetne törni” – tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap