2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megelőzték a németek a szövetségeseket Norvégia megszállásával

2018. október 4. 15:59

A szövetséges kontrainvázió

A németek az ország belseje felé nyomultak partraszállásuk helyeiről, a csupán részben mozgósított norvég haderő pedig harcolva vonult vissza. Egy héten belül több katonai körzet is megadta magát, a védők maradéka Lillehammertől északra remélte megállítani a németeket, hogy a szövetségesek észak felől felmenthessék őket. A szövetséges csapatok április 15-én szálltak partra Narviknál, a következő napokban pedig Norvégia meg nem szállt részein is több helyen. Azonnal csatlakoztak a harcokhoz, azonban a német invázió miatti lépéskényszerben és zűrzavarban nemigen tudtak Norvégiába juttatni harckocsikat vagy tüzérséget a gyalogság támogatására.

A németek fenntartják a nyomást

Hitler csapatai több száz kilométert tettek meg Norvégia területén néhány hét leforgása alatt – jól felkészültek voltak, megfelelő taktikákat alkalmaztak, és fegyverzetük is jobbnak bizonyult a szövetségesekénél, akik csupán néhány helyen, egy-két napra tudták őket feltartóztatni. A szövetséges akciók minden esetben visszavonulásba fordultak át. A legkeményebb küzdelem a Hordaland megyei Kvamban volt, ahol két napon keresztül tudták feltartóztatni a britek és norvégok a németeket.

A szárazföldi harcok közben a levegőben a Luftwaffe dominált, és egyszerre fenyegette a szövetségesek szárazföldi és tengeri jelenlétét. Dánia és Norvégia repülőtereinek elfoglalása után lényegesen könnyebb volt a németeknek kialakítani legi fölényüket, mint a repülőgép-hordozókra utalt briteknek.

A szövetségesek egyre északabbra szorultak vissza az országban, miközben április 30-án az Oslo (dél) és Trondheim (nyugat) felől indult német csapatok összetalálkoztak, megerősítve irányításukat az ország felett. Május 10-én Németország megindította Franciaország elleni hadműveletét. Ugyanezen a napon Neville Chamberlaint Winston Churchill váltotta a miniszterelnöki székben Londonban, Norvégia számára azonban már későn jöttek az új kormányfő agresszív intézkedései – a szövetségeseknek fontosabb volt a tőle délre zajló küzdelem.

Narvik eleste

Az egyetlen szövetséges siker az északi Narviknál volt, ahol április 10-én és 13-án a brit hajók legyőzték a néhány napja érkezett német Kriegsmarine-t. Itt még élt a remény, hogy teljességgel elhárítható a német invázió. Május végén teljes partraszállást hajtottak végre a szövetségesek, köztük britek, lengyelek, és a francia idegenlégió csapatai is. Habár a németek közel álltak a megadáshoz, a szövetséges evakuálás terve valójában már készen volt – Franciaország lerohanása mindent megváltoztatott, és a szövetségesek tudták, nem tudják megtartani Norvégiát. Emellett már érkezett a német felmentősereg dél felől, és még a semleges Svédországon keresztül is csempésztek csapatokat a németek, orvosi személyzetnek álcázva.

Evakuálás és megadás

Június 1-jén a szövetségesek közölték a norvégokkal az evakuáció tényét. Két nappal később Narvikból is elkezdték kivonni csapataikat. 7-én Haakon király és kormánya is Nagy-Britanniába távozott, a következő napon követték őket az utolsó szövetséges csapatok. Június 9-én előzetes fegyverszünetben állapodott meg a német és a norvég fél, és az utolsó norvég csapatok is megadták magukat 10-én. A Norvégiáért folyó küzdelmet elvesztették a szövetségesek, egy fontos leckével azonban szolgált Európa számára – a semlegesség nem biztosított védelmet a Harmadik Birodalomtól.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vidkun QuislingNeubaufahrzeug (a hitleri Németország egyik legkorábbi harckocsitípusa) Lillehammer utcáin 1940. áprilisábanNikolaus von Falkenhorst német tábornok volt az invázió megtervezőjeA brit 4. lincolnshire-i ezred katonái pihennek Skagéban egy 90 kilométeres visszavonulást követően. Az előtérben egy norvég katona vizsgálja meg egyikük puskájátNémet páncélautók haladnak át egy dán városonNémet hajók Narvik kikötőjében

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár