Megbilincselt foglyokkal sülyedt a mélybe a rabszolgahajó
2015. június 8. 17:35
A rabszolga-kereskedelemben a 18. század végén bekövetkező változásokról tanúskodik az a hajóroncs, amelyet múlt héten azonosítottak afrikai és amerikai kutatók Dél-Afrika partjainál. Az addig mintegy két évszázadon át Afrika nyugati partjainál folyó kegyetlen emberkereskedelem következtében bekövetkező népességfogyás és az egyre növekvő verseny számos rabszolga-kereskedőt arra késztetett, hogy a kontinens keleti partjainál próbáljon szerencsét. A Kelet-Afrikából Dél-Amerikába tartó hajóútvonalon a nyugat-afrikaihoz képest kevésbé kiélezett versenyfeltételek mellett, olcsóbban megszerzett rabszolgákat szállítottak, de nagyobb volt a kockázat.
Korábban
1794 decemberében a kelet-afrikai Mozambik partjainál a São José Paquete névre keresztelt portugál rabszolgahajó készen állt arra, hogy Dél-Afrika féktelenül örvénylő vizein keresztülhaladva tegye meg a brazil partokig tartó mintegy 11 ezer kilométeres távot. A küldetés rendkívül veszélyesnek ígérkezett, de busás haszonnal kecsegtetett.
A hajó rakterében több mint 400 megbilincselt, a kereslet és a kínálat kegyetlen törvényeinek kitett gyermek, nő és férfi tartózkodott. A hajó azonban nem ért célba: 24 nappal indulása után, a tajtékzó tengeren zátornyra futott, és Fokváros közelében elsüllyedt. A rabszolgaként fogva tartott utasainak csak mintegy a felét sikerült megmenteni. 212 ember lánchoz kötött ember vesztette életét.
Afrikai és amerikai kutatók kedden bejelentették, hogy megtalálták a hajó roncsait. A maradványoknál többek között vasnehezékekre és réz szegekre bukkantak, amelyeket jövőre már az érdeklődők is megtekinthetnek a washingtoni Afroamerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeumában. A São José a mai napig az egyetlen olyan feltárt hajóroncs, amely a fedélzeten fogva tartott emberekkel süllyedt el. Az emberi maradványokat egyelőre nem találtak a helyszínen.
Búvárrégészek vizsgálják a hajó roncsait
Az európaiak a 16. század elején kezdték meg Nyugat-Afrika Szenegáltól Angoláig húzódó, mintegy 25 millió ember lakhelyéül szolgáló partvidékének kifosztását. Az első portugál rabszolgahajó 1526-ban indult útnak az amerikai kontinensre. 1600-ig a szubszaharai régióból szinte minden hajó a nyugati partoknál szállt vízre.
A rabszolgák többségét a közép-amerikai spanyol gyarmatokra vagy Brazíliába szállították, ahol több mint kétharmadukat cukor-, dohány-, rizs-, vagy gyapotföldeken dolgoztatták. Szinte egész Európát Brazília látta el cukorral. Az 1640-es évekre például az északkeleti Pernambucano államból 24 ezer tonna cukrot szállítottak évente Amszterdamba.
Néhány a roncsoknál talált tárgyak közül
"Létezik egy régi mondás az abolicionisták körében, miszerint a cukor vérből készült" - meséli Marcus Rediker, a Pittsburghi Egyetem történészprofesszora. "Az emberek annyira keményen dolgoztak a cukorültetvényeken, hogy sokan közülük szó szerint halálra dolgozták magukat" - tette hozzá a kutató. Az európaiak könyörtelen stratégiát követtek a rabszolga-kereskedelem kapcsán. Fegyverekkel és lőporral látták el afrikai szövetségeseiket, hogy támadják meg a szomszédos királyságokat, a rabul ejtett rabszolgákat pedig európai kereskedőknek adják el Afrika partjainál. A rendszer azonban nem maradhatott fenn örökre.
A 18. században az Amerikából importált termékekre - főként a cukorra - egyre nagyobb lett a kereslet, a megnövekvő terménymennyiség kitermelése pedig további afrikai munkaerőt igényelt. Mivel azonban fogytán volt az "első osztályú munkaerő", ráadásul az apadó kínálat mellett is növekvő kereslet miatt egyre magasabb árakat kellett kifizetni a rabszolgákért, a portugálok úgy döntöttek, Afrika olcsóbb rabszolga-munkaerővel kecsegtető keleti partjainál próbálnak szerencsét. A São José hajósai is hasonló megfontolásokból szálltak vízre azon a végzetes napon 1794 decemberében.
A transzatlanti rabszolga-kereskedelem történetében Amerikába szállított mintegy 12-13 millió rabszolga közül mindössze mintegy 400 ezer indult útnak Kelet-Afrikából. Rediker számításai szerint a mintegy 60 ezer hajóból csak néhány száz szállt vízre Mozambik partjainál.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Hogyan vált első számú közellenséggé a korábban ártatlannak hitt cápa? 11:55
- Évezredekkel halála után háromféle arcot is kapott Tutanhamon fáraó 08:46
- Homokszem volt a királyi család „tökéletes” gépezetében a tragikus sorsú Diana hercegné 07:25
- 10 tény Picassóról tegnap
- Kiolvasztják a kutatók az eddig eredeti állapotában őrzött tussenhauseni Jégherceget tegnap
- Az alkukból nem kért, visszautasította a miniszterelnöki széket ifjabb Andrássy Gyula tegnap
- Negyvenezer fa pusztulását okozta, kis híján mégis feledésbe merült a tunguszkai esemény tegnap
- A fekete Buffalo-katonák, akik átkerekeztek a Vadnyugaton 2022.06.29.