Mariborban is szobrot kapott Semmelweis Ignác
2018. november 29. 19:59 MTI
Szobrot kapott Mariborban Semmelweis Ignác (1818-1865) orvos, a gyermekágyi láz felismerője. A világhírű magyar orvos bronz mellszobrát, melyet az elismert szobrász, Paulikovics Iván készített, a Maribori Egyetem fő klinikai épületének bejárata előtt helyezték el és szerdán leplezték le. Az emlékművet a budapesti Semmelweis Egyetem ajándékozta az Alma Mater Europea maribori központjának a 2018-as Semmelweis-emlékév keretében.
Korábban
Ludvik Toplak, az Alma Mater Europea elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: Semmelweis a XIX. század közepén, a bécsi nőgyógyászati klinika vezetőjeként jelentősen csökkentette a gyermekágyi lázban elhunyt anyák arányát, két évtizeddel azelőtt, hogy Louis Pasteur kiadta volna a fertőzésekkel járó mikroorganizmusokra vonatkozó elméletét. A fertőzéseket gátló- és a higiéniához hozzájáruló módszerei Közép-Európa orvostudományának egyik legjelentősebb orvosává, valamint humanista szakemberévé tették Semmelweiset - hangsúlyozta Toplak.
Kiemelte: a Semmelweis Egyetem azután döntött úgy, hogy mellszobrot adományoz az Alma Mater Europea számára, miután a két felsőoktatási intézmény márciusban Mariborban nemzetközi konferenciát szervezett Semmelweis emlékére. Hozzátette: az Alma Mater Europea ezt követően a mellszobrot a maribori kórháznak ajándékozta.
A magyar kormány 2018-at Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánította, hogy méltó módon emlékezzen meg „az anyák megmentőjéről” születésének kétszázadik évfordulóján. A maribori átadó ünnepségen részt vett Rosivall László egyetemi tanár, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke és Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország ljubljanai nagykövete is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap