Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann
2024. december 13. 09:05 Múlt-kor
Korábban
A lekésett komp
Hogy a tudományban olykor milyen nagy szerep jut a szerencsének, arra Trója feltárása az egyik legjobb példa. Történt ugyanis, hogy az éppen Törökországban járó – és már a vállalkozás feladásának gondolatával kacérkodó – Schliemann 1868-ban lekéste a kompot a Gallipolli-félszigeten fekvő Canakkale-ban, így nem tudott áthajózni Konstantinápolyba.
A török kikötővárosban hozta össze a sors Frank Calverttel, az Egyesült Királyság konzulátusának tisztviselőjével, aki maga is amatőr régész volt, s aki már Schliemann előtt hét évvel ásatásokat végzett a Hisarlık-domb területén – ennek egy része családja tulajdonában volt – Homérosz Trójája után kutatva.
Schliemann tábora Hisarlıknál
Calvert győzködte Schliemannt: ásson ott, ám a német eleinte szkeptikus volt. A brit régész végül meggyőzte Schliemannt, aki átvette a Hisarlık-domb keleti oldalának ásatási munkálatait. Két árkot nyitott meg – ekkor még engedély híján. Hozzá kell tenni, hogy hivatalos ásatási engedélyt csak fáradságosan lehetett beszerezni a helyi hatóságoktól; a valódi ásatás megkezdésére három évet kellett várni.

Calvert szisztematikus, óvatos módszerét Schliemann durva technikája váltotta fel. A németet ugyanis az a meggyőződés vezette, hogy az Íliászban említett Trója a domb legmélyén található, ezért egyszerűen a földhalom aljáig ásatott, a felső rétegeken az ottani anyagok vizsgálata nélkül hatolt át – mintegy 40 méter hosszan, 30 méter szélesen és végül 17 méter mélyen. Schliemann helyrehozhatatlan károkat okozott, a bronzkori Trója jelentős részét elpusztította, nem kis bosszúságot okozva a későbbi korok kutatóinak.
Nagy tárolóedények a Trója II. rétegből
Schliemann összesen kilenc réteget azonosított – első követői a településrétegeket kézzel festett táblákkal jelezték – abban a hitben, hogy a második legidősebb réteg (Trója 12-es réteg) volt a Homérosz által leírt város – igaz, tévedését Calverttel együtt legalább hamar belátta.
Minden, a régészet írott és íratlan szabályait felrúgó hibája ellenére Schliemann alapos munkát végzett: átfogó ásatási naplóiban minden edény, minden tál, minden díszített kődarab pontos rajzokkal szerepel. Még a növényi maradványok vizsgálatára és kémiai analízisekre is adott megbízást, sőt az akkoriban forradalminak számító dokumentációs eszközt, a fotográfiát is bevetette, megteremtve ezzel a régészeti terepmunka gyakorlati módszertanát, előtte ilyen ugyanis nem létezett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59