Már az őt püspökké kinevező pápa is megjegyezte, hogy Richelieu-ből „nagy gazember” lesz
2021. március 31. 12:54 Múlt-kor
Alexandre Dumas világhírű regényében, A három testőrben Richelieu bíboros a hatalommániás, intrikus gonosz megtestesítője, aki céljai elérése érdekében nem válogat a tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközökben. Pályafutását azonban érdemes ennél jóval árnyaltabban szemlélni. Amellett ugyanis, hogy a bíboros valóban nem riadt vissza a mai szemmel nézve már meglehetősen kegyetlennek ható, a korban azonban elfogadott intézkedésektől, az 1624 és 1642 közötti, Richelieu és XIII. Lajos együttműködése által meghatározott időszakot joggal nevezhetjük a francia történelem egyik aranykorának. Az uralkodó és minisztere az abszolút királyi hatalom megerősítése érdekében sikerrel szállt szembe a hugenották és a főurak lázadásaival, eközben pedig Richelieu zseniális diplomáciai érzékének köszönhetően Franciaország Európa vezető hatalmává emelkedett.
Korábban
Kettétört katonai karrier
Armand Jean du Plessis a középnyugat-franciaországi Poitou-ban született egy ötgyermekes kisnemesi család harmadik fiaként. Édesapja III. Henrik és IV. Henrik oldalán is harcolt a Franciaországot a 16. században lángba borító vallásháborúkban, és végül ez hozta el a végzetét is.
A kis Armand Jean mindössze ötéves volt, amikor édesapja meghalt, rengeteg adósságot hagyva családjára. A katonai pályára szánt félárva kisfiút 9 évesen Párizsba küldték, hogy a Navarrai Kollégiumban tanuljon. Armand Jean katonai képzésben is részesült, ám ezt a későbbiek során nem kamatoztathatta, mivel testvére keresztülhúzta számításait.
Alphonse-Louis du Plessis ugyanis hiába volt a poszt várományosa, visszautasította a családnak alanyi jogon járó luçoni püspöki címet, hogy karthauzi szerzetesnek álljon. Ha Alphonse-Louis nem dönt úgy, hogy a félremete életmódot választja, Armand Jean du Plessis neve talán fel sem bukkant volna a történelemkönyvek lapjain, és Franciaország története is másképpen alakul. Mivel azonban a családból valakinek be kellett tölteni a tisztséget, az ifjúnak nem maradt más választása: papi pályára kellett lépnie.
A fiatal Armand Jean ekkor még korántsem csak az egyházi pályafutás járt az eszében, aminek meg is lett az eredménye: húszéves korában kankóval (tripperrel) kezelték, de betegsége nem gyakorolt hosszabb távon negatív hatást egészségi állapotára. 1606-ben például minden további nélkül Rómába utazhatott, hogy V. Pál pápa hozzájárulását kérje püspöki kinevezéséhez, mivel túl fiatal volt a pozíció betöltéséhez.
Az egyházfő – aki a legenda szerint megjegyezte, hogy a fiúból nagy gazember lesz – nem gördített akadályt kinevezése elé, így Armand Jeant 1607-ben, mindössze 22 évesen Luçon püspökévé szentelték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.