Már az őt püspökké kinevező pápa is megjegyezte, hogy Richelieu-ből „nagy gazember” lesz
2021. március 31. 12:54 Múlt-kor
Korábban
Posztumusz lefejezés
Bár Richelieu a belpolitikában leverte a hugenották lázadásait, a külügyekben nem ódzkodott a protestánsokkal való együttműködéstől. Franciaország európai vezető pozíciójának legfőbb akadályát ugyanis a fanatikusan katolikus Habsburg-dinasztia jelentette.
Bár a franciák sokáig csak diplomáciai támogatást nyújtottak a svédeknek és a protestáns fejedelmeknek, 1635-től szövetségesei vereségei miatt kénytelenek voltak közvetlenül is beszállni a konfliktusba, amely ekkorra már vallásháborúból a Franciaország és a Habsburgok között az európai hegemóniáért folytatott fegyveres küzdelemmé alakult át. Richelieu már nem volt képes pusztán diplomáciai manőverekkel sakkban tartani a háborús feleket.
A francia alakulatok kezdetben számos vereséget szenvedtek el a császári csapatoktól, és a bíborosnak a megemelt adók miatt kitört felkeléseken is úrrá kellett lennie. Franciaország azonban 1640-től sikert sikerre halmozott, és végül győztesen került ki a harmincéves háborúból.
A sikerek kovácsai ezt azonban már nem élhették meg. Richelieu 1642 decemberében halt meg mellhártyagyulladásban, XIII. Lajos pedig öt hónappal később, 1643. május 14-n hunyt el. A bíboros halálakor a súlyos adóterhekkel sújtott parasztság ujjongott. A francia forradalom idején Richelieu sírboltját felnyitották, és mint „árulót” lefejezték. Testét a Szajnába dobták. Koponyáját szerzetesek rejtették el a Sorbonne templomában.
A 20. században a bíboros már hellyel-közzel őt megillető helyre került a köztudatban. Eredetileg az ő nevét viselte volna az első francia atommeghajtású repülőgép-hordozó is, ám ebben a megtiszteltetésben végül egy hasonlóan nagy formátumú francia politikus, Charles de Gaulle részesült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap