Máig rejtélyes alaknak számít a Japánt a modern korba vezető Meidzsi császár

Nevek és korszakok

A „Nagy”, illetve „Jó” jelzőkkel is illetett császárt posztumusz nevén szokás Meidzsiként emlegetni, különösen Japánban – ő maga életében a Mucuhito nevet használta, ifjúkorában, hercegként pedig Szacsinak nevezték.

A Meidzsi („felvilágosult kormányzás”) eredetileg a korszaknevet jelölte, amelyet uralkodásának jelölésére választott – a korszaknév és a posztumusz név az ő halála óta egyezik a japán császárok sorában.

1852. november 3-án született Kiotó császári fővárosban Kómei császár és ágyasa, Nakajama Josiko gyermekeként. Mivel a korabeli japán kultúrában a szülést „szennyező” folyamatnak tekintették, a császári hercegek születésének körülményei szöges ellentétben álltak az európai udvarokban megszokottakkal: Szacsi herceg anyai nagyapja birtokán, egy kis épületben jött a világra, a császári palotakomplexumon kívül.

A herceg ifjúkoráról keveset tudni: életének ezen szakasza jobbára későbbi leírásokból ismert, ezek gyakran ellentmondanak egymásnak: míg egyes beszámolók szerint a herceg a kezdetektől fogva életerős, másokat leuraló személyiség volt, és kimondottan tehetséges a szumóban, más források azt állítják, törékeny volt és gyakran betegeskedett, a tűzfegyverek dörejétől pedig rendszerint eszméletét vesztette.

Annyi biztos, hogy a császári vérvonal súlyos belterjessége (Meidzsi szülei és korábbi felmenői is különböző mértékben rokonok voltak) több veleszületett rendellenességet is eredményezett a hercegben, amelyek élete során egyre nehezebbé tették életét.

Egy új korszak kezdete

Kevesebb mint egy évvel születése után hajózott be Matthew Perry amerikai admirális híres hajóhadával (amelyet a japánok csak „fekete hajókként” emlegettek), hogy a modern amerikai haditengerészet fenyegetésével rábírja az elmaradott, a világtól 250 éve elzárkózó szigetországot a kereskedelemre.

A látogatást követő időszakban Japán több nagyhatalommal is úgynevezett „egyenlőtlen szerződést” kötött, amelynek keretében a külföldiek különleges kiváltságokkal végezhettek kereskedelmi tevékenységet Japánban.

A szamuráj osztály, azaz a nemesség tagjai egyre elégedetlenebbek voltak e helyzettel: eleinte a külföldiek kiűzését, majd az ország modernizálását kezdték pártolni, és a sógunátus (bakufu) intézményében látták meg az ország bajainak forrását.

1. Nevek és korszakok
2. Elkerülhetetlen változás
3. Új hatalom Ázsiában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe