Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga
2020. július 28. 15:41 Múlt-kor
1613-ban egy előkelő szamuráj útra kelt a világtól elszigetelt Japánból, hogy gazdagságra, továbbá ura számára lelki iránymutatásra leljen – miközben visszanyeri családja becsületét. Végül körbehajózta a világot, találkozott a pápával, létrehozott egy máig élő japán közösséget Spanyolországban, és még Róma polgárává is vált.
Korábban
Visszanyerni a becsületet
Haszekura Cunenaga élete a szó szoros értelmében regénybe illő, azonban teljes mértékben valós történelmi személyiségről van szó, aki hivatalosan két okból indult egyedülálló útjára: kereskedelmi egyezményeket kötni az európai nagyhatalmakkal, illetve misszionáriusokat kérvényezni a keresztény világból. A kalandozó szamuráj nyomai 400 év múltán is fellelhetők világszerte, három különböző kontinensen.
Haszekura korai éveiről keveset tudni: vélhetően 1571 körül született Honsú szigetén, a korabeli Szendai tartományban, a mai Mijagi prefektúra területén. Családját rokoni kapcsolatok fűzték a mintegy nyolc évszázaddal korábban uralkodott Kanmu császárhoz, maga Haszekura pedig abban a kiemelkedő megtiszteltetésben részesült, hogy jövőbeni ura (daimjója), Date Maszamune mellett nevelkedhetett annak udvarában.
A fennmaradt feljegyzésekből az is kiderül, hogy egy még híresebb történelmi alak, Tojotomi Hidejosi taikó oldalán részt vett Korea japán lerohanásában 1597-ben. A vele körülbelül egykorú Date ezt követően még több fontos feladatot bízhatott Haszekurára.
A nagy törés 1612-ben következett be: édesapját, Haszekura Cunenarit korrupcióval vádolták meg, és kivégezték (más források szerint rituális öngyilkosságra kényszerítették), birtokait elkobozták, és a korabeli japán szokásjog szerint fiára is hasonló sors várt volna. Daimjójaként azonban Date másként határozott: kinevezte egy általa indított európai követség élére – talán éppen gyermekkori barátságuknak köszönhette életét a szerencsétlen helyzetbe került szamuráj.
A spanyol világbirodalom ekkoriban már nem volt ismeretlen a japánok előtt: a Mexikóból a Fülöp-szigetekre ezüstöt szállító, úgynevezett Manila-gályák a Japán partjaihoz közel sodró Kurosio-áramlás segítségével fordultak vissza az Újvilág felé, időnként egy-egy vihar következtében a szigetországban szenvedtek hajótörést.
Japánban az 1540-es évek óta portugál jezsuita térítők is jelen voltak, köztük is fel-felbukkantak spanyolok – különösen a két ország perszonáluniója (1580-1640) idején. Két, keresztény hitre tért fiatal japánról is tudni, akik átkeltek Mexikóba és máshová is hajóztak spanyol, majd angol hajókon, azonban egyik útjukon a tengerbe vesztek.
1609-1610 folyamán pedig – spanyol jezsuiták vezetésével – egy japánokból álló követség áthajózott Mexikóba. A hazaútjukra velük ment a híres felfedező Sebastián de Vizcaíno is, aki 1613-ban Haszekurával indult vissza Új-Spanyolországba.
Az expedíció a Japán legjobb hajóácsai által mindössze 45 nap alatt épített, európai stílusú hajó, a Date Maru fedélzetén kelt útra (a hajót később a spanyolok San Juan Bautista névre keresztelték).
Date Maszamunét igencsak érdekelték a spanyolokkal való kereskedelem lehetőségei, a spanyolok pedig (különösen Vizcaíno) úgy hitték, a Japán-szigetektől keletre létezik egy bizonyos „Aranysziget” és „Ezüstsziget”, amelyeket szerettek volna kiaknázni.
A japán követség másik hivatalos feladata további misszionáriusok Japánba hívása volt, ez részben egy 1597-ben 26 keresztény halálával járó incidens elsimítására tett kísérlet lehetett.
A háttérben valószínűleg egyéb szándékok is mozgatták a japánokat: a spanyolok Mexikóban alkalmazott bányatechnikájának, illetve az európaiak katonai stratégiáinak megfigyelése a legvalószínűbbek. Haszekura 1613. október 28-án indult útnak Isinomaki kikötőjéből, és 1620-ig nem látta újra hazáját.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
