Máig rejtély, mit keres több száz ember csontváza egy himalájai tónál
2021. március 1. 17:12 Múlt-kor
Magasan a Himalája csúcsai közt, a legközelebbi falutól is négy-öt napi járásra fekszik egy Roopkund (hindi nyelven „szép alakú tó”) nevű gleccsertó. Vize ékszerként tündököl a durva kavicsok és egyéb jégőrölte kőtörmelék alkotta medencében, azonban nem sokban különbözik a környék más, hasonló képződményeitől – egyedül abban, hogy a tóban és körülötte több száz ember csontjai hevernek.
Korábban
Japán felderítők vagy öngyilkos szekta?
A becslések szerint 300-800 embertől eredeztethető csontok rejtélye 1942-ben tárult a világ elé, amikor egy helyi vadőr beszámolt róluk. Az ekkor brit uralom alatt álló India hatóságai megijedtek: vajon egy Kína irányából közelítő japán beszivárgó egység maradványai kerülhettek elő?
Ez az elmélet hamar megdőlt, de felmerült számos alternatív magyarázat a talányra: egy rejtélyes vallás rituális öngyilkosságot elkövető hívei, egy eltévedt kereskedőkaraván, illetve az is, hogy a tó egy halálos járvány idején a fertőző holttestek lerakóhelyeként szolgált, távol a civilizációtól.
Az utóbbi időben a rejtély egyre mélyült: 2019-ben a csontok DNS-ének egy nemzetközi tudóscsoport általi korszerű vizsgálata azt találta, hogy a tónál elhunytak közül legalább 14 egyén nem a térségből, azaz Dél-Ázsiából származott. Génjeik sokkal közelebb álltak a Földközi-tenger keleti medencéjének mai lakosságához, különösen Kréta szigetééhez.
Tovább bonyolítja a rejtélyt, hogy ezek a csontok sokkal későbbiek, mint a tónál találtak nagy része: míg a maradványok többsége Kr. u. 800-ra datálható, a mediterrán genetikai örökséggel bíró személyek úgy tűnik, nem is olyan régen, 1800 körül veszthették életüket a tónál.
Mit kereshetett egy távoli vidékről érkezett embercsoport az 5029 méteres tengerszint feletti magasságban található Roopkund-tónál, és hogyan juthattak oda? Hogyan, és miért halhattak meg?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
