Máig nem fakult ki az orosz köztudatból Vlagyimir Iljics Lenin emlékezete

Forradalom és polgárháború

1917 februárjában a pétervári ipari munkások sztrájkjával újabb forradalom vette kezdetét Oroszországban. Lenin és más kommunisták tárgyalni kezdtek a német kormánnyal, amely végül egy fizikailag lezárt vasúti szerelvényben engedélyezte neki és 31 társának az átutazást.

Lenin áprilisban érkezett meg Pétervárra, ahol azonnal mind az itteni tanácsot (szovjetet) uraló eszerek, mind a mensevikek ellen kezdett agitálni, amiért támogatták a Kerenszkij-féle ideiglenes kormányt.

A központi hatalmakkal való azonnali békekötést szorgalmazta, valamint az ipar és a bankok azonnali államosítását. a Pravda („Igazság”) című újság lapjain a munkásokat, katonákat, tengerészeket és parasztokat célozta meg, és próbálta a saját oldalára állítani.

Lenin és Sztálin 1922-ben

A kampányolás negatív hatással volt Lenin egészségére, aki a nyáron Finnországba utazott pihenni. 1917 augusztusában itt érte a hír, hogy a hadsereg vezérkari főnöke, Kornyilov tábornok Pétervár ellen vonul, Kerenszkij pedig a pétervári szovjettől kér segítséget a város védelmére.

A puccskísérlet végül nem érte el a várost, szeptember folyamán azonban mind a moszkvai, mind a pétervári szovjetben megszerezték a többségi irányítást a bolsevikok.

Októberben az eddigre szintén bolsevik többségű Forradalmi Katonai Bizottságot arra utasította az ideiglenes kormány, hogy vegye át az irányítást Pétervár kommunikációs, közlekedési, nyomdai és közműközpontjai felett.

A november 6-áról 7-ére virradó éjjel a bolsevikok megrohamozták a kormány székhelyéül szolgáló Téli Palotát, kijelentették az ideiglenes kormány megdöntését, és kikiáltották a Népbiztosok Tanácsának létrejöttét.

A következő fontos lépés az ideiglenes kormány által télre kiírt alkotmányozó gyűlés látszólagos engedélyezése, majd januárban ellenforradalmivá nyilvánítása volt – a hatalmukkal visszaélő bolsevikok alig egynegyedét szerezték meg korábban a gyűlés helyeinek, így annak tényleges lebonyolítása mellett nem lett volna esélyük egyedül kormányozni. A gyűlést januárban végül fegyverrel feloszlatták.

Lenin tudta, hogy a helyzet polgárháborúval fenyeget, azonban arra számított, hamarosan egész Európán végigsöpör a proletárforradalom, amelyet az orosz bolsevikok feladata támogatni.

Márciusban a Népbiztosok Tanácsa Moszkvába költözött, majd megkezdte az államosításokat és más átalakításokat. 1918. március 3-án a központi hatalmakkal megkötötték a breszt-litovszki békét, amely óriási területeket adott át Németországnak az azonnali békéért cserébe.

A krónikus élelmiszerhiány miatt egyre több helyen erőszakkal kezdett ellenállni a nép a bolsevikok uralmának, elsősorban a cári haderő tábornokainak vezetésével. Kezdetét vette az orosz polgárháború.

1918 júliusában az addig többfelé rejtegetett cári családot Jekatyerinburgban kivégezték, a parancsot alighanem maga Lenin adta ki, vagy legalábbis hagyta közvetlenül jóvá.

A novemberi európai fegyverszünet után az egykori orosz területekről visszavonuló német csapatok helyére szovjet csapatok vonultak be, amelyek azonban a létrejövő független Lengyelország csapataival ütköztek meg, és szenvedtek vereséget – az 1921-ben megkötött rigai béke jelentős területeket adott át Lengyelországnak.

1. A lázadó diák
2. Az ifjú forradalmár
3. A bolsevikok
4. Forradalom és polgárháború
5. Betegség és halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?