Madame Déficit, a büszke bécsi szajha – a széles körben utált Marie Antoinette

A forradalom zűrzavarában

Annak ellenére, hogy a nép forrongott, és mindenki számított a közelgő katasztrófára, a királynak és királynénak nem volt ideje a politikára. Legidősebb fiuk 1789. június 4-én meghalt tuberkulózisban. Mindössze hétéves volt. A nyáron nagy felfordulás támadt, a forradalmat nem lehetett megállítani.

Ősszel a felbőszült lakosság már a versailles-i kastély kapuja előtt követelt kenyeret. A foglyul ejtett királyi családot átköltöztették Párizsba, ahol a Nemzeti Gárda felügyelete alatt a Tuilleriákban laktak. Az emberek belépőjegyet vásárolhattak, hogy pár méterről megnézhessék a tékozló királynét.

Antoinette az osztrákok közbelépésében bízott, de a helyzet fokozódott. Szeretője, Hans Axel von Fersen segítségével az egész család szökést kísérelt meg. Hintójukkal Varennes városáig jutottak. Itt azonban a postamester felismerte őket az aprópénzre vésett portré alapján. XVI. Lajost hazaárulóak nyilvánították, megfosztották trónjától, és 1793. január 21-én guillotine-nal lefejezték.

1793 októberében forradalmi bíróság elé állították Antoinette-et is. A tárgyaláson államcsőd előidézésében való részvétellel, a lakosság éheztetésével és hazaárulással vádolták. A bizonyítékok azonban hiányoztak. Antoinette a kimerültség ellenére okosan védte magát.

A saját fiával történő erkölcstelen orgiákról szóló hazug állításokat olyan bölcsességgel sikerült megcáfolnia, hogy a teremben lévők tapsolni kezdtek. A bíróság döntése azonban – csakúgy, mint Lajos esetében – nem volt kétséges.

Az esküdtszék – két asztalos, egy zenész, egy kalapkészítő, egy kávéház-tulajdonos, egy parókakészítő és egy nyomdász – meghozta az ítéletet: halálbüntetés!

Kivégzésének napján, 1793. október 6-án esett az eső. Marie Antoinette-nek nem volt meleg ruhája, cipője a nevességtől bepenészesedett. Amikor át kellett öltöznie tiszta vászonruhába, a cellában maradt a börtönőr. A királyné szolgálónője úrnője elé áll, hogy saját testével takarja el őt a férfi pillantásaitól.

A királynét kocsin vitték a Forradalom térre (Place de la Revolution). Amikor leszállt, a vesztőhelyen a tömeg őrjöngeni kezdett. Erről Antoinette tudomást sem vett, odament a guillotine-hoz, és miután bocsánatot kért a hóhértól – ugyanis rálépett a lábára –, azt parancsolta neki:

„Törölje le azt a guillotine-t, nehogy bepiszkolódjon a gallérom!” Dél után tizenöt perccel a nehéz kés süvítő hangja hasította a levegőt, a guillotine lecsapott, és a véres királynéi fő a porba hullott.

1. Az írástudatlan főhercegnő
2. Esküvő vőlegény nélkül
3. A forradalom zűrzavarában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek