Legalább 57 ezer éves, neandervölgyiek által készített rajzokra bukkantak Franciaországban
2023. június 23. 15:08 MTI
Több mint 57 ezer évesek azok a jelek, amelyeket feltehetően neandervölgyi emberek rajzoltak ujjaikkal egy Franciaországban feltárt barlang falába.
Korábban
A neandervölgyi ember legrégebbi ismert rajzainak tartott jeleket a Franciaország északi részén fekvő Loire-völgyi térségben, a La Roche-Cotard-barlangban fedezték fel a tudósok.
A Plos One című folyóiratban publikált tanulmány szerzői a lelet jelentőségét hangsúlyozva azt írták: a felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek „olyan összetettek és sokszínűek voltak, mint a modern ember ősei”.
Az ujjal a puha, üledékből álló falba vésett jelek kora alapján a La Roche-Cotard-i lehet a legrégebbi neandervölgyi díszítésű barlang Franciaországban.
A barlang falán kör alakú, pontozott, háromszög alakú és hullámos jeleket találtak, s ezeket Jean-Claude Marquet, a franciaországi Tours-i Egyetem tudósa és kollégái elemezték. A kutatócsoport 3D-s modelleket készített a vésetekről, és összehasonlította őket a korábban felfedezett, már ismert emberi jelekkel. Megállapították, hogy alakjuk, távolságuk és elrendezésük alapján szándékosan készültek.
A rendezett formák a tudósok szerint szimbolikus jelentőséggel bírhattak, ugyanakkor ez szerintük még nem bizonyítja, hogy a készítők szimbolikusan is gondolkodtak.
A barlangot a Smithsonian Magazine online kiadása szerint 1846-ban fedezték fel, amikor a vasút építése miatt kőbányákat nyitottak a környéken. 1912-ben végzett feltárásakor őskori kőeszközökre és állatok csontmaradványaira is bukkantak, ami azt jelezte, hogy évezredekkel korábban paleolit kori vadászok jártak ott.
A falakon talált ujjnyomokat már az 1970-es években észrevették a tudósok. Az új tanulmányt készítő kutatócsoport 2016-tól vizsgálta a barlang falán felfedezett jeleket.
A kutatócsoport a barlangi üledék vizsgálatából arra következtetett, hogy a La Roche-Cotard-barlangot mintegy 57 ezer éve, jóval a modern ember megjelenése előtt elzárta az üledék, tehát a lelet ennél régebbi.
A kutatók szerint a leletek összességében azt bizonyítják, hogy a véseteket a neandervölgyiek készítették.
A tudósok hangsúlyozták, hogy mai ismereteink alapján „már jobban érthető, milyen sokféle tevékenységet végeztek a neandervölgyiek”, és ezek „szervezett társadalmi viselkedésről” tanúskodnak, amelyek hasonlítanak a modern ember viselkedésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
