Legalább 57 ezer éves, neandervölgyiek által készített rajzokra bukkantak Franciaországban
2023. június 23. 15:08 MTI
Több mint 57 ezer évesek azok a jelek, amelyeket feltehetően neandervölgyi emberek rajzoltak ujjaikkal egy Franciaországban feltárt barlang falába.
Korábban
A neandervölgyi ember legrégebbi ismert rajzainak tartott jeleket a Franciaország északi részén fekvő Loire-völgyi térségben, a La Roche-Cotard-barlangban fedezték fel a tudósok.
A Plos One című folyóiratban publikált tanulmány szerzői a lelet jelentőségét hangsúlyozva azt írták: a felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek „olyan összetettek és sokszínűek voltak, mint a modern ember ősei”.
Az ujjal a puha, üledékből álló falba vésett jelek kora alapján a La Roche-Cotard-i lehet a legrégebbi neandervölgyi díszítésű barlang Franciaországban.
A barlang falán kör alakú, pontozott, háromszög alakú és hullámos jeleket találtak, s ezeket Jean-Claude Marquet, a franciaországi Tours-i Egyetem tudósa és kollégái elemezték. A kutatócsoport 3D-s modelleket készített a vésetekről, és összehasonlította őket a korábban felfedezett, már ismert emberi jelekkel. Megállapították, hogy alakjuk, távolságuk és elrendezésük alapján szándékosan készültek.
A rendezett formák a tudósok szerint szimbolikus jelentőséggel bírhattak, ugyanakkor ez szerintük még nem bizonyítja, hogy a készítők szimbolikusan is gondolkodtak.
A barlangot a Smithsonian Magazine online kiadása szerint 1846-ban fedezték fel, amikor a vasút építése miatt kőbányákat nyitottak a környéken. 1912-ben végzett feltárásakor őskori kőeszközökre és állatok csontmaradványaira is bukkantak, ami azt jelezte, hogy évezredekkel korábban paleolit kori vadászok jártak ott.
A falakon talált ujjnyomokat már az 1970-es években észrevették a tudósok. Az új tanulmányt készítő kutatócsoport 2016-tól vizsgálta a barlang falán felfedezett jeleket.
A kutatócsoport a barlangi üledék vizsgálatából arra következtetett, hogy a La Roche-Cotard-barlangot mintegy 57 ezer éve, jóval a modern ember megjelenése előtt elzárta az üledék, tehát a lelet ennél régebbi.
A kutatók szerint a leletek összességében azt bizonyítják, hogy a véseteket a neandervölgyiek készítették.
A tudósok hangsúlyozták, hogy mai ismereteink alapján „már jobban érthető, milyen sokféle tevékenységet végeztek a neandervölgyiek”, és ezek „szervezett társadalmi viselkedésről” tanúskodnak, amelyek hasonlítanak a modern ember viselkedésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Amerika-ellenes tevékenységgel is megvádolták Arthur Millert tegnap
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa” tegnap
- Ármány és szerelem a Fehér Házban – megjelent a Múlt-kor extra őszi különszáma tegnap
- Luxus a tengeren – Pihenés az úszó szállodákban tegnap
- Műfajteremtő lett a hippikultúrát bemutató Hair musical tegnap
- Hatévesen már komponált, nyolcévesen adta első koncertjét Chopin, a zongoravirtuóz tegnap
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion 2024.10.16.
- Valódi városokat és erődöket is alapított Nagy Katalin kegyeltje, Grigorij Patyomkin 2024.10.16.