Lakomák és mulatságok övezték a középkori karácsonyokat

Az advent a várakozás mellett a lakomák időszaka is volt (Lakoma Lévi házában, északolasz festő munkája)

Karácsony ünnepe a középkorban egyet jelentett a nagy lakomákkal és a felhőtlen közösségi szórakozással. A készülődés természetesen már hetekkel korábban megkezdődött, és végighúzódott az egész adventi időszakon. Ennek talán szimbolikus kezdete volt, amikor a szegény, kéregető asszonyok feltűntek az utcákon, és adventi babáikkal házról házra járva gyűjtötték az adományokat.

A készülődés során a legnagyobb kihívást természetesen a lakoma megtervezése és megvalósítása jelentette. Az alapanyagokat és a különféle hozzávalókat már jó előre igyekeztek beszerezni az emberek, így nagy mennyiségben halmoztak fel húsokat.

Asztalra kerülhetett ekkor vaddisznó, marha, szarvas, illetve liba és fogolymadár is. A víz közelében élők pedig gyakran fogyasztottak lazacot és angolnát is az ünnepi étkezéseken. Az év többi szakaszához képest különlegesnek mondható étkek mellett persze mindennaposnak mondható fogásokat is felszolgáltak, hiszen mindenki annyi kenyeret és sajtot ehetett, amennyi csak belé fért, szomjukat pedig sörrel és borral csillapították.

Nagy hangsúlyt fektettek a megfelelő díszítés előkészítésére is. Előkerültek a színes asztalterítők, a legjobb ónedények és a méhviasz gyertyák is. A házak belsejében gyönyörű faliszőnyegekkel varázsoltak ünnepi hangulatot, amelyek különféle bibliai jeleneteket elevenítettek fel.

Az ünnep persze nem lehetett teljes a különféle szórakoztató események nélkül. A falusiak jó hangulatát vándorszínészek és bábjátékosok biztosították, és persze több közösségi játékra is sor került. Egyike volt ezeknek a karácsonyi püspök szokása, amelynek során egy szerencsés kisfiút kiválasztottak, aki aprószentek ünnepén – vagyis december 28-án – magára ölthette a püspök szerepét és kifigurázhatta az igazi főpapot.

Egy középkori konyha Toszkánából (Kép forrása: Wikipédia/ Simone Letari/ CC BY-SA 4.0)

A teljes egyházi díszbe öltöztetett fiú és az alacsonyabb rangú klerikusoknak beöltöztetett barátai erre a napra átvették a székesegyház – vagy vidéken a helyi plébániatemplom – irányítását és különféle egyházi szertartásokat vezényeltek le a helyiek nagy örömére. Persze mindennek volt határa, így misét nem celebrálhatott a karácsonyi püspök.

A karácsony csúcspontja természetesen akkor is az ajándék volt. A közemberek előszeretettel adtak ilyenkor egymásnak finom ételeket és süteményeket, míg az előkelőbb körökben értékesebb meglepetések is felbukkantak.

Gyakori volt, hogy valamilyen díszes faliszőnyeget vagy ékszereket, esetleg rózsafüzért ajándékoztak egymásnak, míg az egyháziak szívesen lepték meg egymást szép iniciálékkal és díszes rajzokkal illusztrált könyvekkel is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait