Közel ezer év után elhagyhatja Franciaország területét a bayeux-i kárpit
2018. január 18. 10:05 MTI
Több mint kilenc évszázados történetében először Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett „képregényét”.
Korábban
A The Times című konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a normandiai Bayeux múzeumában kiállított páratlan műalkotás időleges átadását Emmanuel Macron francia elnök jelenti be csütörtökön, amikor Theresa May brit miniszterelnökkel találkozik az angliai Sandhurst katonai akadémiáján.
A lap értesülései szerint a brit és a francia kulturális minisztérium szakértői már hónapok óta egyeztetnek a kárpit nagy-britanniai kiállításáról. Jóllehet az időpontot és a kiállítási helyszínt még nem határozták meg, a The Times forrásai szerint azonban az ősi mestermunkát legkorábban öt év múlva szállíthatják át Nagy-Britanniába.
A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.
A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo - Vilmos féltestvére - megbízásából.
Az angol földön aratott leghíresebb francia katonai győzelem hímzett történelmi krónikáját Nagy-Britannia már legalább kétszer megpróbálta kölcsönkérni Franciaországtól: először 1953-ban, II. Erzsébet királynő koronázásának évében, majd 1966-ban, a hastingsi csata 900. évfordulóján, de a kezdeményezés mindkét alkalommal elhalt.
A bayeux-i múzeum igazgatója a The Times szerdai beszámolója szerint most is kijelentette, hogy a kölcsönadási ajánlat megvalósítása függ azoktól a vizsgálatoktól, amelyek azt hivatottak megállapítani, hogy a XI. századi alkotás szállítható állapotban van-e. Antoine Verney a brit lapnak kijelentette: egyelőre „háttérbeszélgetések” folynak a britekkel, de „a végleges döntés nem holnap lesz”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 12:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap