Különleges temetkezési műemléket találtak Spanyolországban

A síremlék, háttérben a Peña de los Enamorados (M. Ángel Blanco de la Rubia / CC BY 4.0)

Az Antiquity folyóiratban közzétett tanulmány szerint a síremlék részben természetes, részben épített; részben hipogeum (föld alatti temetkezési hely), részben megalit.

A Peña de los Enamorados 880 méternyire magasodik Antequera fölé. A területet az UNESCO az i. e. 4–3. évezredben itt élt késő újkőkori és bronzkori kultúrák megalitikus emlékei nyomán felvette a világörökségi helyszínek közé.

A Piedras Blancas lelőhelyen folytatott ásatások egy mészkődombra épített sírt tártak fel, amelyet a hegy északkeleti síkjával egyező irányban vájtak a kőzetbe.

A kutatócsoport leírása szerint „a sír részben természeti képződmény, részben hipogeum, részben megalit. Egy nagyjából négyszögletes, 4,5 méter hosszú és 1,45 méter széles üregből áll, amelyet a kalkarenit típusú (homok szemcsenagyságú karbonátszemcsékből álló – a szerk.) mészkőből álló alapkőzetbe vájtak, majd közepes méretű kőtömbökkel határolták”.

Az építők a környék geológiai jellegzetességeit kihasználva integrálták a sírt a környező tájba. Bár nincs szilárd bizonyíték arra, hogy egykor tető fedte volna a sírt, néhány benne talált törött kőtömb elképzelhető, hogy ilyen szerepet töltött be.

A bejáratot szegélyező, valamint a sírkamra hátuljában álló két-két kőtömb helyi sziklából készült, és aprólékos vésetekkel díszítették őket.

Az építők természetesen kialakuló hullámmintákkal rendelkező üledékes kőzetet is felhasználtak, hasonlót ahhoz, amit a közeli El Romeral megalitikus műemlékénél láthatunk. Ez arra utal, hogy az építményeket közös elképzelés, közös kulturális háttér mentén építették.

A sírkamra padlóján sárból készült habarccsal két, háromszögletűre faragott követ rögzítettek, amelyeket a nyári napfordulókor megfigyelhető napkelte irányban helyeztek el.

A sírkamra hátuljában jól látszik a két háromszögletű kő (M. Ángel Blanco de la Rubia / CC BY 4.0)

„A sírban nagy mennyiségű emberi csontot, állati maradványokat, pattintott kőeszközöket és kerámiákat találtunk. Számos követ (összesen 988 kg-nyit) használtak a kamra belső terének tagolására. A rétegtani bizonyítékok és az emberi maradványok szénizotópos kormeghatározása arra utal, hogy a sírt három hosszabb időszakon keresztül használták” – írják a tanulmány szerzői.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?