Kötél általi halál lett a narodnyik forradalmárok végzete, örökségük mégis követőkre talált

Kik voltak a narodnyikok?

A 19. század második felének társadalmi mozgalmai közül a narodnyikok elsősorban sokszínűségükkel tűntek ki. Bázisuk elsősorban a parasztságra épült – a „narod” kifejezés jelentése „nép” –, de a forradalmi demokratáktól és az anarchista Bakunyintól is kölcsönöztek gondolatokat. Szellemi atyjuk mégis Alekszandr Ivanovics Herzen, az orosz szocializmus és a „narodnyikság” megteremtője.

Herzen alapvetően elítélte a hatalom minden formáját, és meggyőződése volt, hogy a világszellem szükségszerűen halad a szabadság és az igazság felé. Európai tapasztalatai és az 1848-as forradalmi hullám következményei azonban elbizonytalanították nézeteiben, és Európát nem tartotta képesnek arra, hogy megvalósítsa a szocializmus – korabeli értelemben vett – eszményeit. 

Ezek a gondolatok leltek táptalajra a Herzen által hátrahagyott oroszhonban. A narodnyikok fő célja – legalábbis kezdetben – az önkényuralom megdöntése és egy új – semmiképpen sem a kapitalizmus alapjain nyugvó – társadalmi rend kidolgozása volt. Hittek abban, hogy az orosz nép útja az obscsina – azaz a földközösség – megszervezésén keresztül vezet a 20. századba. 

A szocializmus sejtjének, így lényegében a forradalom vezető erejének a parasztságot tekintették, de ez az átalakulás nem mehetett volna végbe az értelmiség támogatása nélkül. Ez a hozzájárulás meggyőződésük szerint magától értetődő, hiszen korábban az értelmiségi réteg sem maradhatott volna fent a biztos háttérország nélkül, melynek javait a nép szolgáltatta.

Az elvek nem beszélnek a tettek helyett, így a mozgalom idővel a gyakorlatiasabb megoldások felé orientálódott. Ebből szükségszerűn következett a kettészakadás: a szervezet egyik fele továbbra is a földek felosztását tartotta elsőrendű célnak, míg kialakult egy másik, a mozgalom forradalmi ágát támogató csoportosulás. 

Ebből a kezdeményezésből született az 1870-es évek végén a Népakarat nevű szervezet, akik az egyéni terrorcselekmények híveiként a merényletekben látták az egyetlen lehetséges utat a fennálló rend megváltoztatására.

A II. Sándor cár ellen végrehajtott merénylet következtében a szervezet tagjainak túlnyomó többségét letartóztatták, megmaradt tagjaik pedig átmenetileg felhagytak a forradalmi harc folytatásával. 

1. II. Sándor cár meggyilkolása
2. Kik voltak a narodnyikok?
3. A kivégzés és a narodnyikok jövője

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták