Találkoztak és keveredtek az amerikai őslakosok és a polinézek Kr. u. 1200 körül
2020. július 9. 16:53 Múlt-kor
Az amerikai kontinens őslakosai és a polinéz szigetvilág lakói az óriási távolságok dacára keveredtek egymással mintegy 800 évvel ezelőtt, cáfolhatatlan bizonyítékot hagyva a mai populációk DNS-ében, írja egy nemrég megjelent tanulmány.
Korábban
Kérdéses helyszín
Az továbbra is kérdés, hogy a mai Kolumbia vagy Ecuador területéről hajóztak több ezer kilométert az ott élők, és telepedtek le a Csendes-óceán szigeteinek lakosai közt, vagy utóbbiak jutottak-e el Dél-Amerikába és vissza, majd nemzettek kevert utódokat.
Annyi azonban a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint bizonyos, hogy mindez évszázadokkal azelőtt történt, hogy európaiak érkeztek volna akármelyik területre, továbbá, hogy a mai Francia Polinézia területén élők körében kimutatható az Újvilágból származó DNS.
„Ezek az eredmények teljesen megváltoztatják a fajunk nagy kontinentális terjeszkedésének egyik legkevésbé ismert fejezetéről alkotott képünket” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Andreas Moreno-Estrada, a Mexikói Nemzeti Genomlaboratórium fő biodiverzitás-kutatója.
A régészek és történészek körében évtizedek óta viták tárgya, hogy Óceánia lakói és Amerika őslakosai találkoztak-e az európai középkor idején, és ha igen, milyen kapcsolat alakulhatott ki köztük.
1947-ben Thor Heyerdahl norvég felfedező-író odáig ment, hogy megépített egy primitív tutajt – amelyet az inkák egyik istenségéről Kon-Tikinek nevezett el –, majd 101 nap alatt csaknem 7000 kilométert megtéve eljutott Peruból a Francia Polinéziához tartozó Tuamotu-szigetekre. Mint most kiderült, éppen ez a szigetcsoport az egyike azoknak, ahol az Újvilágból származó DNS-nyomok felbukkantak a lakosság körében.
Heyerdahlnak meggyőződése volt, hogy a mindentől távoli szigeteket a mai Peru területéről származó emberek népesítették be, kísérletével azt akarta bemutatni, hogy ez lehetséges volt az ott élők számára elérhető technológiával. A mostani tanulmány alapján azonban a szakértők szerint csupán félig lehetett igaza.
„Valószínűbb, hogy a polinézek érték el Amerikát, tekintve hajózási technológiájukat és bizonyított képességüket arra, hogy átkeljenek több ezer mérföldnyi nyílt óceánon” – mondta a tanulmány másik vezető szerzője, Alexander Ioannidis, a Stanford Egyetem posztdoktori kutatója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.