Közügy lett a gyerekvállalás a Kádár-korszakban

Szülők kisgyermekkel (Fortepan / Bauer Sándor)

Svégel Fanni: Ortutay Zsuzsa és a kádári népesedéspolitika című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Az 1967 és 1973 közötti időszak vízválasztónak bizonyult a Kádár rendszer népesedéspolitikájának alakulása szempontjából. A GYES és az első hormonális fogamzásgátló tabletták bevezetése, az MSZMP KB 1970-es nőhatározata, valamint az 1973-as népesedéspolitikai határozat jelentős elmozdulást hozott a Rákosi korszak kvantitatív népességpolitikájához képest.

A korábbi emancipációs diskurzust, amelyben a nőket a férfiakkal egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárként pozícionálták, ekkor váltotta fel az a gyes-diskurzus, amelyben az anyaság vált normatívvá. Az alább közölt forrás e diskurzus uralkodóvá válásának egy eddig publikálatlan dokumentuma, amely rávilágít a szocialista típusú gyereknevelési elvek legfőbb vonásaira.

A forrás Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa főtitkára előadásának szövegét tartalmazza, amely az 1968. május 21-22-én, Székesfehérváron megrendezett népességtudományi konferencián hangzott el a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében.

Az Alba Regia napok keretében megrendezett szakmai konferencián a nőtanács egyik vezető szakembere mellett a KSH demográfusai, Andorka Rudolf, Acsádi György és Dányi Dezső is képviseltették magukat. Ortutay előadását olyan indikátornak tekintem, amely rávilágít az állami népesedéspolitika változására, és az aktuális, hivatalos „nőpolitika” lenyomataként kijelöli a nők helyét a szocialista társadalomban.

A hatvanas évek végén alakult ki és nyert teret az az új diskurzus, amely az anyaság professzionalizációját helyezte előtérbe, és kiszorította a dolgozó nőkre koncentráló beszédmódot a szocialista nyilvánosságból.

Az anyaság professzionalizációjának diskurzusa azonban nem előzmény nélküli: az anyaság tanulható hivatásként való ábrázolása a 19. század utolsó harmadáig nyúlik vissza, amikor kezdetét vette a modern gyermekvédelmi rendszer kialakulása.

Az 1901-es gyermekvédelmi törvénnyel létrejött állami gyermekmenhely hálózat, majd az első világháború alatt felállított védőnői hálózat mind a gyermekgondozás szakszerűsödése irányába mutattak. Az anyaság így diszkurzív szinten már nemcsak egy természettől adott, biológiai tulajdonságként, hanem egy tanulható és tanulandó feladatként jelent meg a 20. században.

A sztálinista rendszer pronatalista népesedéspolitikája kontinuitást mutat a két világháború közötti rezsimmel az anyaság erkölcsi megítélése szempontjából. A második világháború lezárását követően formálódó új rendszerben a pronatalizmus legitimációja változott meg: már nem a nemzetépítés, hanem a kommunista társadalom felépítése lebegett célként a politikai döntéshozók szeme előtt.

Svégel Fanni: Ortutay Zsuzsa és a kádári népesedéspolitika című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat