Kőszívű emberek fiai – Mítoszképzés és valóságábrázolás Jókai regényében

A kőszívű apa

Az elsőként említett azonosságot Kárpáti Aurél lelte meg, mondván „A »kőszívű ember« nem más, mint Tisza István nagyapja, Tisza Lajos. Hajthatatlan, rideg, keménykezű férfi volt az öreg Tisza, akinek három gyermeke: Kálmán, Lajos és László lett a modellje a Kőszívű ember fiainak. Közülük László a szabadságharc alatt esett el.” Az utóbbi állítás ugyan hamisnak bizonyult, így az egész párhuzamba vonás is némi kétséget ébreszt. Ugyanakkor ezzel vitatkozva az Almássy család két férfitagja, József mint Baradlay Kazimir és fia József mint Ödön alteregója mozgott a köztudatban.

Tisza Lajos, Tisza Kálmán édesapja

Egyébként mindkét konzervatív nemes megformálása kapcsán felmerült Rideghváry neve is. Az ő azonosításában azonban a legfontosabb szerepet a megyegyűlés törvénysértő módon történő lebonyolítása és erőszakos manipulálása játssza. A Jókai által Az első lépcső „ama” magaslathoz című fejezetben leírtakhoz ugyanis nagyon hasonló módon zajlott le egy igen jól dokumentált bihari megyegyűlés 1845. december 15-én, Nagyváradon.

A bihari örökös főispán, Zichy Ferenc – akinek személye a későbbiekben is visszacsatolható A kőszívű ember fiaihoz –, helyettes adminisztrátora Tisza Lajos volt. Ő eszközökben nem válogatva, sorozatos törvénysértések árán kísérelte meg újra és újra az ellenzék elnémítását. A nevezett közgyűlésen Váradon az ellenzék az adminisztrátor ellen emelt panasz részletes tárgyalását kívánta napirendre tűzni, amelyet az ülést vezető Tisza eredménytelenül próbált berekeszteni, majd a vele egy párton lévők és felbérelt „segítőik” verekedést kezdeményeztek, Tisza pedig rendcsinálás ürügyén hajdúkat és pandúrokat uszított az ellenzékre.

A regényben ez a tömegverekedés nem ért azonban olyan véres véget, mint a valóságban, hanem Baradlay Ödön megjelenésével egy teátrális jelenetben pozitív fordulatot vett, ugyanakkor viszont lélektanilag pontos magyarázatát adta Rideghváry engesztelhetetlen gyűlöletének a Baradlay család és különösen Ödön iránt.

Jelenet a filmből

Míg Baradlay Kazimir alakja tehát nem körvonalazható egyetlen valós személy nyomán, Rideghváry és Tisza Lajos élettörténetének egy epizódja egyértelműen megfeleltethető egymásnak, még akkor is, ha Rideghváry regénybeli élettörténetének további epizódjaiban már mások, például az említett, a szabadságharc után a cári sereg főbiztosaként bosszúvággyal hazatérő Zichy Ferenc is minta.

1. Bevezető
2. A kőszívű apa
3. Ödön – „Anyám, te jól tudod, amit te mondasz, az nekem törvény és szentírás.”
4. Richárd – „…becsületes embernek lenni igen jó gescheft!”
5. Jenő – „Most következem én, majd én tenni fogok.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán