Kőszívű emberek fiai – Mítoszképzés és valóságábrázolás Jókai regényében

2025. február 18. 18:05 Czibula Katalin

Még fél évszázada is tízezrek nőttek fel Jókai Mór regényein, és váltak rácsodálkozó olvasóvá, hagyták sodorni magukat a nagy mesemondó történetei által, az iskolában pedig némi tanári vezetéssel eredményesen alakítottak ki olvasási stratégiát, ismertek fel jellemábrázolási sajátosságokat, és tanulták meg a valóság és a fikció törvényeinek a különválasztását. Ha mára az „Y nemzedék” körében meg is változott olvasó és szöveg viszonya, és nem divat már sem felnőttnek, sem gyereknek Jókait olvasni, szeretni meg főleg nem, titkát, amellyel nemzedékeket tanított meg a fikció gyönyörűségére, tisztelnünk kell – mi több: jó volna ellesni! Hiszen rajongói egykoron örömmel „működtek” együtt az íróval: miközben nemzeti mitológiává növesztették a regényei lapjain megelevenedő történelmi epizódokat, a reformkor, valamint a forradalom és szabadságharc hőseit, ugyanakkor az irodalom- és történetírás, valamint a lelkes patrióták egyaránt szívesen gyűjtögették azokat a mozaikokat, amelyek alapján kisebb-nagyobb sikerrel lehetett keresni/megtalálni a regények hőseinek valóságos mintáit, ezzel véve részt a közös mítosz kiépítésében.

Korábban

• A 200 éve született Jókai Mór emlékei között barangolhatunk a digitálisan elérhető gyűjteményben 
• Könyveiben több, mint száz elképesztő találmányról írt Julne Verne
• Saját élményeit írta meg leghíresebb regényeiben Jack London 

Így van ez A kőszívű ember fiait övező legenda esetében is: a Baradlay családnak és tagjainak egyenként is számos valóságos modelljét találták meg vagy vélték megtalálni. Ebben a nyomozásban a negatív alakok kisebb hangsúlyt kaptak, mint a mítosz hősei.

Közülük tulajdonképpen csak Baradlay Kazimir és Rideghváry Bence alakjára fókuszált ez az érdeklődés, és többször eredményezte azonos modellek összekapcsolását a két szereplő alakjával, mint ahogy valóban világlátásuk és politikai pártállásuk éppúgy egyirányú, mint érzelmi kultúrájuk, privát értékrendjük és az emberi erényekről alkotott fogalmuk, illetve ezek gyakorlása is.

A definiálható biográfiai különbség kettőjük alakjában két ponton érhető tetten: Az első: a három fiúgyermek, akik apjuk konzervatív politikai állásfoglalásával szemben a forradalom és a liberális értékek mellett kötelezték el magukat – Baradlay Kazimir esetében; és a második: a megyegyűléseken történő erőszakos fellépés – amely Rideghváry politikai módszerének illetve machinációjának árulkodó epizódja.

A többek között Nagy Attilát (mint Palvicz Ottó) és Béres Ilonát (mint Plankenhorst Alfonsine) is felvonultató film halhatatlanná tette Jókai karaktereit

következő oldal 1 / 5

1. Bevezető
2. A kőszívű apa
3. Ödön – „Anyám, te jól tudod, amit te mondasz, az nekem törvény és szentírás.”
4. Richárd – „…becsületes embernek lenni igen jó gescheft!”
5. Jenő – „Most következem én, majd én tenni fogok.”

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora