Korántsem biztos, hogy őrült zsarnok lett volna III. György brit király
2020. július 21. 08:41 Borus György
Korábban
Látlelet: betegségek sora
Történelmi szempontból III. György első betegségének az időszaka volt a legfontosabb és legdrámaibb. Erről szól az 1994-ben készült György király című film is. Az uralkodó 1788 novemberében annyira rosszul volt, hogy már a halálhírét keltették. Decemberben az államtanács (Privy Council) és egy parlamenti bizottság elé hívták a király orvosait, hogy kiderítsék, mire számíthatnak.
Az uralkodóval elég rossz viszonyban lévő walesi herceg köré csoportosuló ellenzéki politikusok reménykedve várták, hogy a trónörökössel együtt hatalomra kerüljenek. A régensi kormányzásról szóló törvényjavaslatot már a Lordok Házában tárgyalták, amikor február elején a király állapota váratlanul javulni kezdett. Elméje kitisztult, márciusban pedig már újra ellátta uralkodói feladatait.
III. György uralkodása során nem ez volt az első „régensválság” (Regency Crisis). 1765-ben is volt egy hasonlóan drámai politikai helyzet. A király ebben az évben is beteg volt, azzal a különbséggel, hogy ekkor a fizikai tüneteket mentális zavarok egyáltalán nem kísérték. III. György annyira magánál volt, hogy felelős módon ő maga javasolta a régensi kormányzásról szóló törvényjavaslat beterjesztését arra az esetre, ha betegségéből nem épülne fel.
Csak halála után, a többi négy periodikus betegség ismeretének a fényében kezdtek el arról pletykálni, hogy III. Györgynek már biztosan 1765-ben is elborult az elméje, csak azt szándékosan eltitkolták. A XIX. századi whig történészek ezt már tényként kezelték. Így alakult ki az a közhiedelem, hogy a király gyakorlatilag egész életén át visszatérő elmebajtól szenvedett.
III. György furcsa betegsége 1801-ben és 1804-ben újra kiújult két-két hónapra. Az utolsó roham, ami egyben uralkodásának végét is jelentette, 1810 októberében kezdődött. A walesi herceg, a későbbi IV. György 1811 februárjától régensként kormányozta Nagy-Britanniát egészen apja 1820 januárjában bekövetkezett haláláig. Tévhit, hogy III. György 1810 után végleg elmebeteggé vált volna. A hetvenes éveiben járó uralkodót látásának és hallásának teljes elvesztése, valamint az időskori szellemi és testi leépülés tette alkalmatlanná feladatainak ellátására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap