Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés

Szovjet harckocsik Prágában (Wikipédia / ALDOR46 / CC BY-SA 3.0)

Együtt a nyugati „imperialistákkal” szemben

Az egyezmény aláírására néhány nappal azután került sor, hogy az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaságot felvették az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), és egy nappal azelőtt, hogy az Ausztria semlegességét kimondó osztrák államszerződés aláírásával megszűnt a szovjet csapatok romániai és magyarországi állomásozásának jogi alapja.

A lengyelországi megállapodás ugyanakkor – bár szövegében nem foglalkozott a szovjet csapatok állomásoztatásának kérdésével a szövetséges országokban – a „nyugati agresszorok elleni védelem” szükségességére hivatkozva megfelelő alapot adott ehhez.

A bevezetőből és 11 cikkelyből álló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést nyolc, magát szocialista orientációjúnak nyilvánító ország (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió) vezetői írták alá. Az eredetileg 20 évre szóló egyezményt 1975-ben tíz, 1985-ben pedig újabb húsz évvel meghosszabbították.

A közös parancsnokság alá helyezett, egyesített fegyveres erők élén szovjet tábornok állt, a szervezet székhelye Moszkvában volt. A magas szintű tanácskozásokra, a szerződés végrehajtásával kapcsolatban felvetődő kérdések megvizsgálására Politikai Tanácskozó Testület (PTT) alakult, és működött egy állandó honvédelmi miniszteri és egy külügyminiszteri bizottság is.

Magyarország az 1956-os forradalom idején bejelentette kilépését a katonai szövetségből, de erre a szovjet intervenció miatt nem kerülhetett sor. Albánia 1962-ben felfüggesztette tagságát, majd 1968-ban kilépett, Románia pedig 1964-től csak bizonyos korlátozásokkal vett részt a Varsói Szerződés (VSZ) munkájában. 1990-ben, a két német állam egyesülésével az NDK tagsága még a szövetség formális felbomlása előtt megszűnt.

Az aláíráskor a szerződő felek vállalták, hogy az ENSZ Alapokmányának megfelelően nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nemzetközi vitáikat békés eszközökkel oldják meg.

Ugyanakkor kinyilvánították, hogy a szerződés bármely tagja ellen Európában bekövetkező fegyveres támadás esetén egyenként és közösen – a fegyveres erő alkalmazását is beleértve – azonnali segítséget nyújtanak a támadás áldozatának.

1. Együtt a nyugati „imperialistákkal” szemben
2. Ceaușescu még '89-ben is keménykedett volna

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról