Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása
2017. március 2. 08:12
Korábban
Boszniának hegyei, a fekete kövei...
A Monarchia expanziós törekvései a távoli gyarmatok létesítése helyett inkább a Balkán irányába mutattak. Az 1877-78-as orosz-török háborút véglegesen lezáró Berlini békekongresszus lehetőséget is adott arra, hogy az alig tíz éve fennálló dualista állam kiterjessze fennhatóságát határain túlra. Az Andrássy Gyula közös külügyminiszter vezette osztrák-magyar delegáció elérte, hogy a kongresszus felhatalmazza a Monarchiát Bosznia, Hercegovina és a Novi Pazar-i Szandzsák területének katonai megszállására.
A megszálló hadsereg összesen 153 ezer katonát és 112 ágyút számlált, míg velük szemben nagyjából 93 ezer, nagyobbrészt helyi muszlim és ortodox népfelkelőkből, kissebbrészt Boszniában állomásozó török katonákból és 77 ágyúból álló sereg állt szemben. A Josip Filipović vezette osztrák-magyar fősereg 1878. július 29-én lépte át a Szávát, majd Banja Lukán keresztül az Orbász folyó mentén nyomult dél felé. Mindeközben egy másik, 9 ezer fős hadosztály, Stjepan Jovanović tábornok vezetésével Dalmácia felől a Neretva mentén hatolt be Bosznia-Hercegovinába.
A bosnyákok szívós ellenállást tanúsítottak ugyan, így például a Ravnice mellett vívott ütközetben több mint 70 magyar katona vesztette életét, míg a jajcai csatában a Monarchia csapatai 600 embert veszítettek. Minden nehézség ellenére a császári-királyi seregek augusztus 5-én elfoglalták Hercegovina fővárosát, Mostart, majd kemény utcai harcokat követően augusztus 19-én Szarajevót is. A bosnyákok ezt követően gerilla hadviselésbe kezdtek és egészen októberig kitartottak a jól védhető hegyek között.
A hadjáratban a Monarchia veszteségei (ezer halott és négyezer sebesült) sokkal súlyosabbak voltak a vártnál, ami komoly feszültségekhez vezetetett az osztrák és magyar politikai életben. A megszállt Bosznia a nemzetközi jog szerint továbbra is az Oszmán Birodalom része maradt, de a gyakorlatban minden téren a Monarchia irányítása alá került. Az új területeket nem csatolták sem Ausztriához, sem Magyarországhoz, hanem kondomíniumként a közös pénzügyminiszter irányítása alá került. Az Osztrák-Magyar Monarchia végül 1908-ban annektálta a megszállt Bosznia-Hercegovinát, amely onnantól kezdve jogilag is a Birodalom részévé vált, komoly nemzetközi feszültséget keltve ezzel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
